Három fő szempontunk legyen a könyvválasztásnál: az egészségünk, a családunk és a szórakozás. Mutatunk néhány könyvet, amelyektől garantáltan jobban fogjuk magunkat érezni!
A jobb közérzetért – egyéni programmal
Az egyik legfontosabb dolog az egészségünk. Ráadásul nyáron a hőségben lenge ruhákra vágyunk, hűs vizekre. Sokan azonban nem szívesen vetkőznek le, takargatják a testüket. Nem az számít azonban, hogy nézünk ki, hanem az, hogyan érezzük magunkat, és a testünk jó állapotát tükrözi-e vissza az egészségünk! Több mint 25 éve foglalkozik táplálkozáskutatással Alan Aragon. Az utóbbi években azt vette észre, hogy az emberek már választani sem tudnak a diéták közül, annyiféle van. Szinte diétás zűrzavar alakult ki. Ő azt vallja, hogy nincs egyetlen diéta mind felett, amely mindenkinek megfelelne. A siker kulcsa inkább abban van, hogy egy olyan személyre szabott programot kell megtalálni, amely az egyén igényeire van szabva, és segíti őt a céljait támogató, életre szóló szokások kialakításában. A Flexibilis diéta a legfrissebb kutatásokon alapuló, gyakorlatban tesztelt táplálkozási megközelítés, amely a makrotápanyag-egyensúlyra és a megfelelő élelmiszer-beszerzésre összpontosít, hogy a saját tempójában érhesse el mindenki az étrendi és fizikai céljait. Mit ígér még program? Ételválasztási szabadságot!
Alan Aragon: Flexibilis diéta, Jaffa Kiadó
A gyerek öröméért – a felnőttek is izgulhatnak
A Fortepánon, ezen a gazdag képgalérián való szörfözés ihlette meg a szerzőt, Kertész Edinát. Látott nagyon különleges fotókat, nyaralósat, vízparton fürdőruhásat: Kosztolányi Dezsőről, Móricz Zsigmondról, József Attiláról. S hogy mitől voltak ezek mások, mint a többi? Mindegyik képnek köze volt Visy Masához. A Nyugat korszaka, a századforduló Pestje egyébként is vonzó egy regényíró számra, és már csak egy ellopott Ady vers ötlete kellett, hogy fotómasinát adjon a főhőse kezébe, a kamaszlány Masáéba.
Masa ugyanis tényleg nagyon sokat fényképezett, a fentebb említett nyári vagy téli, szalonban készült portrékat is neki köszönhetjük.
A szerző kicsit fiatalabbra varázsolta, de Brandy kutyát mellé szegődtette a történetben. Indulhat is a kaland – nem csak tizenéveseknek! Elloptak egy kéziratot, helyette egy fenyegető levelet kézbesítettek a híres Osvát Ernő szerkesztőnek… Masa és barátnője Berta feladata, hogy feltárják a bűnügyet!
Az olvasó pedig gyönyörködhet a mesés illusztrációban, a borítóban (Láng Anna munkája), és magába szippanthatja a miliőt – Masa és a századforduló különleges irodalmi világát.
Kertész Edina: A fotográfuslány, Manó könyvek
Nem kell félni a hideg víztől!
A hideg vízben úszás gondolatával az is eljátszik a kánikula idején, aki egyébként jobb szereti a melegebb folyókat, tengereket. Dr. Susanna Søberg dán kutató azonban régóta hirdeti ennek az extrém sportnak tűnő szokásnak a jótékony hatását. Azaz: ússzunk hideg vízben! A most megjelent könyvében megismerteti az olvasót a téli úszás hagyományával, és tudományos alapokon nyugvó bepillantást ad arról is, hogy milyen elképesztően pozitív hatással van ez a gyakorlat a testünkre és a lelkünkre egyaránt. Legyen szó folyóról, tóról vagy tengeröbölről, mindannyian tisztában vagyunk vele, mennyire élvezetes és hasznos tud lenni az úszás a természetben – környezetbarát és könnyen elérhető testedzés, amely jó hatással van a kedélyállapotunkra, az energiaszintünkre, a belső nyugalmunkra. Ha pedig mindezt hideg vízben végezzük, azzal további pozitív egészségügyi hatásokat érhetünk el. Mi az a „hidegsokk-reakció”? Hogyan hat a keringésünkre, a szívünkre, a tüdőnkre és a bőrünkre? Miért lesz erősebb az immunrendszerünkre? Hogyan gyorsul fel az anyagcserénk? És mi az a barna zsír? Ez is kiderült a könyvből!
Dr. Susanna Søberg: Úszás hidegben, Jaffa Kiadó
A magyar származású tudós és színésznő
Művésznevén a világ Hedy Lamarrnak ismerte meg – de kevesen tudják, hogy magyar származású volt az édesanyja révén? A sok titoktartás miatt azt is kevesen tudják, hogy színészi képességei mellett feltaláló is volt. Rendszerét sokáig csak a katonaság használhatta, ezért nem verték nagy dobra, hogy milyen okos Hedy. Édesapja Emil Kiesler jómódú bécsi bankár, édesanyja Gertrud Lichtwitz Budapestről elszármazott zsidó származású koncertzongorista volt. Hedwig nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házitanítók oktatták. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. Szülei nem sokkal később egy színitanodába is beíratták, meglátva a kislány színészi képességeit. 1933-ban szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz, később a cégnél látottak adták az ötletet a találmányához. Ezt hívjuk ma Bluetoothnak!
Ausztria német megszállásakor Londonba szökött férjétől, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba ment. A Normandie nevű hajó fedélzetén írta alá szerződését a Metro-Goldwyn-Mayer képviselőjével. Művészneve Hedy Lamarr lett; a névválasztásban a híres némafilmsztár Barbara La Marr neve szolgált alapul. Kezdetben nem annyira színészi tehetségével, mint inkább szépségével és kisugárzásával nyerte meg a nézőközönséget. Az 1938-as Algier című filmben Charles Boyer oldalán óriási szenzációt keltett: szinte egyik napról a másikra minden színésznő Hedy Lamarr középen elválasztott hajviseletét utánozta, és így lett divat a barna haj is az 1930-as évek végén. Újra divatba hozta a kalapviseletet, bár Hedy nemcsak a szó szoros értelmében vett kalapot hordott a fején, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt is. Erről is olvashatunk a róla készült regényben.
Charlotte Leonard: Hedy Lamarr, Kossuth Kiadó
Kamaszdac: nem figyelek rád?
A gyerek- és kamaszkor amúgy sem könnyű időszakát egészen meg tudják keseríteni azok a helyzetek, amelyekben beszélgetnénk a gyerekünkkel, de valahogy mindig mással van elfoglalva. Különösen igaz ez a nyári szünetre, amikor nincs iskola, látszólag mindenkinek több ideje van, mégsem sikerül egymásra hangolódni. Ha nagy nehezen végighallgatja a szülőt a gyermek, akkor sem érdekli különösebben a mondandónk, s így a problémák nem oldódnak meg a beszélgetéssel, sőt inkább elmérgesednek. Ezekre a helyzetekre kínál konkrét megoldásokat a két szerző a Beszélj úgy… sorozat új kötetében. Joanna Faber szerzőtársával a kipróbált és megbízható kommunikációs stratégiákat a gyerekkor legnagyobb kihívást jelentő pillanataihoz igazítja, és olyan nehéz helyzetekre is segítséget nyújt, mint a testvérek közötti civakodások, a kütyühasználat dilemmái, a házi feladat körüli bonyodalmak, a büntetés hátulütői vagy a dühkitörések.
A könyvben szülőktől és pedagógusoktól származó valós és tanulságos példákon, humoros illusztrációkon és szórakoztató gyakorlatokon keresztül kapunk segítséget a küzdelmekhez, amelyek ismerősek minden szülő, nagyszülő, pedagógus és más, gyerekekkel dolgozó felnőtt számára.
Joanna Faber, Julie King: Beszélj úgy, hogy meghallgassa, Jaffa Kiadó
Mitől válik valaki szülővé?
Egy testben két szív — két lélek és test egymásra találásának gyümölcse. Felfoghatatlan csoda. Életünk legkülönösebb, legérzelmesebb kalandja, ami mindent megváltoztat. Ami addig fontosnak tűnt, lényegtelenné válik, és amivel addig nem törődtünk, hirtelen jelentőséget kap. Pontosan milyen érzés is az, hogy a testünkben egy másik test, egy új élet növekszik? Hogyan fogalmazható meg a várandósság hónapjainak lelki és fizikai hullámvasútja, aztán a szülés fájdalmai, majd az első napok kétségei, bizonytalanságai? És az öröm, a boldogság, hogy felsír, hogy mozog, hogy szuszog? És az, amikor ránk néz, és anyává, apává, szülővé változtat minket? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ az Egy testben két szív Szabó T. Anna költő, író és Csóka Judit szakpszichológus, meseterapeuta vers- és meseválogatásával, mialatt a várandósság, a szülés és a szülőség egyszerre misztikus és valóságos világába varázsolja az olvasót.
Egy testben két szív – Csóka Judit, Szabó T. Anna, Corvina Kiadó
