Mindenkinek napi 24 óra áll rendelkezésre, mégis sokan érezzük, hogy mintha kifolynának a kezünkből a percek, az órák. A jó időgazdálkodás sem tudja meghosszabbítani a napot, abban viszont segíthet, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle.
Ezerféle feladat tornyosul a listánkon, és napról napra kiderülhet, hogy saját magunkra már nem jut időnk. Ez a szorgalom azonban hosszú távon felőrölhet, így a pihenésre, a kikapcsolódásra mindenképp figyelmet kell fordítanunk. De hogyan tehetjük ezt meg, ha egyszer így sem jutunk a teendőink végére? A helyes időgazdálkodás elsajátítása ebben segíthet.
Az időgazdálkodás is az önismereten alapszik
Fontos tudnunk, hogy mikor vagyunk a legjobb formánkban, és mikor érdemes inkább csak rutinfeladatokkal foglalkoznunk. Mi a fontossági sorrendünk, például a munka áll az első helyen, vagy képesek vagyunk bizonyos napokon a saját szabadidős programunk kedvéért háttérbe szorítani a megfelelést? Miért vállalunk sokat, és mi lenne, ha mostantól kevesebbel, és az elég jóval is beérnénk? Mennyit tudunk egy nap koncentráltan dolgozni, és mi az, ami feltölt, hogy másnap is bírjuk a tempót?
Mérjük fel, tervezzük meg
Az első lépés, hogy pontosan felmérjük, mire is megy el az időnk. Egy hétig nagyjából negyed-vagy félórás bontásban írjuk fel, mit csináltunk. Ebből azonnal láthatjuk, hogy hol lehet egy kicsit lefaragni az időrabló tevékenységekből, de azt is, ha egyszerűen többet vállaltunk, mint amennyi reális keretek között elvégezhető.
Ezután következhet az időgazdálkodás következő lépése, a tervezés. Hétvégén írjuk fel, milyen lefoglalt időpontok, fontos események, feladatok várnak a következő héten. A következő napi teendőlistánkat is készítsük el előre, arra azonban érdemes vigyázni, hogy ez ne legyen végtelen. Az időgazdálkodás nem arról szól, hogy még több feladatot gyömöszöljünk be egy napba, hanem arról is, hogy lássuk, hol állítottunk magunk elé irreális elvárásokat.
Időgazdálkodás és időkeretek
A napi feladataink között érdemes fontossági sorrendet állítani, az kerüljön előre, ami semmiképp nem maradhat el, és az maradjon a végére, ami, ha kiesik, akkor sem történik semmi komoly. Ezután rendeljünk reális időkereteket az egyes feladatokhoz, és tervezzünk közéjük pihenőidőt is. Sőt, a pihenésre és a kikapcsolódásra szánt idő legyen szinte kőbe vésve: ebből tényleg csak akkor engedjünk, ha váratlan vészhelyzet adódik. A kialvatlan, túlhajszolt ember ugyanis egyre kevésbé hatékony, és egyszer csak kiég – ezt pedig mindenki szeretné elkerülni.
Rutin és multitasking
A szakértők többsége óv tőle, hogy egyszerre többfelé aprózzuk a figyelmünket – lehetőleg koncentráljunk egyszerre csak egy dologra. Vannak azonban bizonyos helyzetek, amikor több mindennel is végezhetünk egy időben. A mosogatás például nem igényel különösebb szellemi erőfeszítést, közben nyugodtan meghallgathatunk egy podcastot vagy hangoskönyvet. Ha együtt főzünk a családdal, az a kapcsolódásra is jó alkalmat ad.
Az időgazdálkodás másik segítője a rutin: állítsunk össze olyan rutinokat, amelyeken nem kell gondolkodnunk, minden nap azonos mederben folynak. Így az állandó döntésekkel járó fáradtságtól is megkíméljük magunkat. Ilyen rutin lehet például a takarítás, a munkánk bizonyos folyamatai, vagy akár a lefekvés előtti néhány óra. Időről időre persze nem árt újra átgondolni, és ha kell, átrendezni a rutinjainkat. Ha pedig rendre többet vállalunk, mint amennyit elbírunk, meg kell tanulnunk másokra bízni bizonyos feladatokat – és lehetőleg minél kevesebbet elégedetlenkedni azzal kapcsolatban, ahogyan ők elvégzik azt.
Szerzőnk: Csiki Judit, a Zöldsaláta self care életmódblog (https://zoldsalata.hu) alapító-szerkesztője.
Képek: freepik.com, Canva
