A világ attól hangos, hogy „együnk több zöldséget, csökkentsük a feldolgozott élelmiszerek mennyiségét, figyeljünk oda, milyen forrásból kerül az étel az asztalunkra”. A legtöbben ezt elméletben már tudjuk, a hétköznapi rohanásban viszont nehéz fenntartható, egészséges döntéseket hoznunk. A PLAN’EAT nevű európai uniós projekt épp ebben siet a segítségünkre, üzenete szerint ugyanis nem tökéletes étrendre, hanem apró, könnyen megvalósítható lépésekre van szükségünk a változáshoz.
Mi az a PLAN’EAT?
A PLAN’EAT egy európai kutatási projekt, amely azt vizsgálja, hogyan indulhatunk el az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezési szokások felé – olyan gyakorlati megoldásokkal, amelyek a mindennapi életben is működnek. A projekt a Horizon Europe program keretében valósul meg, 24 európai partnerintézmény együttműködésével, 2022 és 2026 között. Nemcsak fogyasztói szinten keres megoldásokat, hanem szakpolitikai ajánlásokat is kidolgoz annak érdekében, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszerkörnyezet hosszú távon, rendszerszinten is támogatott legyen Európában.
A PLAN’EAT projektben Magyarországot két szervezet képviseli: a VIMOSZ – a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, amely a vendéglátás, a közétkeztetés és szállodaipari szereplők tapasztalatait és szempontjait hozza be a munkába, valamint az ESSRG, amely nonprofit kutatóintézetként az élő laboratórium és élelmiszer kommunikációs szakmai tudásával járul hozzá. A nagyszabású projekt Európa vezető egyetemeinek részvételével (többek között a holland Wageningeni Egyetem, az olasz Bolognai Egyetem, a német Justus Liebig Giesseni Egyetem és a belga Leuveni Katolikus Egyetem), valamint francia, olasz és más állami kutatóintézetek közreműködésével valósult meg.
Nemcsak az számít, mit eszünk
A projekt egyik legérdekesebb felismerése, hogy az étkezés messze nem pusztán egyéni döntés eredménye. Az életmódváltozásról szóló cikkek sokszor azt sugallják, hogy minden kizárólag elhatározás és akaraterő kérdése, de a valóság ennél összetettebb.
Abban, hogy mi kerül a tányérunkra, nagy szerepe van például annak, hogy
- milyen ételek hozzáférhetőek a környezetünkben,
- mit kínálnak az üzletekben, az iskolákban vagy az éttermekben,
- milyen áron tudjuk megvásárolni az egészséges alapanyagokat,
- milyen társas és mindennapi környezet vesz körül bennünket étkezés közben,
- és milyen elvek, szokások mentén étkezik a családunk vagy a baráti körünk.
A PLAN’EAT kutatói európai országok étkezési szokásait vizsgálva azt találták, hogy az olaszok, spanyolok és a görögök étrendje egészség és fenntarthatóság szempontjából az élen jár. Különösen az idősebb generáció étkezése bizonyult kiegyensúlyozottnak. A vizsgálatok ugyanakkor azt is megmutatták, hogy szinte mindenhol – így náluk is! – lenne min javítani. A legfontosabb közös pont, hogy több növényi alapú ételre és kevesebb vörös- illetve feldolgozott húsra lenne szükség mindannyiunk tányérjában.
Mennyibe kerül az étel valójában?
Amikor leveszünk valamit az üzletek polcairól, általában csak az árcédulát nézzük. A PLAN’EAT kutatói azonban azt is kiderítették, hogy az élelmiszereknek milyen „láthatatlan” költségei vannak:
- milyen környezeti terheléssel jár az előállításuk,
- milyen egészségügyi következményei lehetnek a fogyasztásuknak, és ez hogyan terheli az egészségbiztosítást, illetve milyen magánorvosi költségeket okoz nekünk például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri problémák kezelése,
- milyen hosszú távú társadalmi hatásai mérhetőek a táplálkozásnak, például a rosszabb egészségi állapot csökkentheti a munkateljesítményt, növelheti a táppénzes napok számát és az egyének korábban kieshetnek a munkaerőpiacról, vagy a nem fenntartható étrendek fokozhatják a természeti erőforrások terhelését, ami hosszabb távon az élelmiszer-ellátás biztonságát is befolyásolhatja.
Ezt nevezik True Cost Accountingnak (TCA), vagyis valódi költségszámításnak. A módszer segíthet abban is, hogy a döntéshozók, az élelmiszeripari szereplők vagy akár a közétkeztetés jobban lássa, mely élelmiszerek okozzák a legnagyobb környezeti és egészségügyi terhelést.
A projekt során több mint kétezer, Európában fogyasztott élelmiszert vizsgáltak meg, és azt látták, hogy a hús- és a tejtermékek adják az élelmiszerrendszer környezeti terhelésének jelentős részét. A kutatások szerint a nagyobb arányban növényi alapú, szezonális és lehetőség szerint helyi forrásból származó élelmiszerekre épülő étrendek kedvezőbbek lehetnek mind egészségügyi, mind fenntarthatósági szempontból.
Hol kezdődik a változás?
A munka alapját 22 úgynevezett „High Impact Behaviour” (HIB), vagyis olyan étkezési viselkedés adta, amelyek megváltoztatása jelentős pozitív hatással lehet az egészségre és a környezetre. Mivel az egyes országok és célcsoportok eltérő helyzetben vannak, minden élő laboratórium kiválasztotta azokat a viselkedéseket, amelyek helyben a leginkább relevánsak és megvalósíthatók.
A PLAN’EAT Európa-szerte kilenc úgynevezett „élő laboratóriumot” hozott létre, ahol valódi emberekkel, valódi helyzetekben tesztelik az ötleteiket. Családok, fiatalok, idősek, iskolák, éttermek, gazdálkodók dolgoznak együtt azért, hogy kipróbálják:
- hogyan lehet vonzóbbá tenni a zöldséges fogásokat,
- milyen könnyen érthető vizuális jelölések segíthetik a vásárlás során, hogy jobb döntéseket hozzunk az üzletek polcai előtt,
- hogyan illeszkedhetnek természetesen a mindennapokba az egészségesebb megoldások, amelyek sokszor bonyolultnak vagy időigényesnek tűnnek?
Budapesten például a projekt egyedülálló szülőkkel dolgozott együtt olyan közösségi programokon, amelyek a megfizethető, egészséges és fenntartható étkezést támogatták gyakorlati foglalkozásokkal és közösségi kertészeti programokkal. A résztvevők közösen tanultak a szezonális alapanyagokról, az otthoni főzésről és az önfenntartóbb életmód lehetőségeiről.
A jó étkezés tanulható
A PLAN’EAT egyik fontos felismerése, hogy az étkezési szokásaink nagy része automatikus. Főként megszokásból vásárolunk, főzünk, eszünk, nem tudatos döntés alapján, és nem törekszünk a változatosságra – idő- és energia hiányában. Éppen ezért a projekt nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, a motiválásra.
Nem az a célja, hogy bűntudatot keltsen, hanem hogy segítsen megérteni:
- mit, miért eszünk,
- az hogyan hat a szervezetünkre,
- és milyen következményei vannak a választásainknak – akár a gyerekeinkre, unokáinkra nézve, akik ezt a mintát viszik tovább.
Ehhez iskolai és közösségi programok, valamint digitális eszközök fejlesztését is tervezik, amelyek személyre szabott ajánlásokkal segíthetik az egyéneket, a családokat.
Nem kell tökéletesnek lenni!
– talán ez a PLAN’EAT egyik leglényegesebb üzenete. A projekt nem azt mondja, hogy egyik napról a másikra mindenkinek át kell alakítania az étrendjét. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóbb és egészségesebb étkezés apró, fokozatos változtatásokkal kezdődik. Például:
- Növeljük a növényi alapú ételek arányát az étrendünkben. Vezessünk be egy plusz adag zöldséget az ebéd és a vacsora mellé: ez lehet uborka, saláta, paradicsom, retek, ami éppen megfizethető áron elérhető a közelünkben.
- Együnk gyakrabban hüvelyeseket, például lencsét, babot és csicseriborsót – a húsfogyasztás csökkentése mellett ezekkel változatosabbá és kiegyensúlyozottabbá tehetjük az étrendünket.
- Részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonákat.
- Illesszük be az otthoni főzést a hétköznapokba – tervezetten, játékosan, akár a gyerekeket, barátokat bevonva.
- Mérsékeljük a vörös- és a feldolgozott húsok fogyasztását.
- Csökkentsük a cukrozott és édesítőszeres termékek és italok mennyiségét a kosarunkban.
- Az iskolákban és a közösségekben kapjon nagyobb szerepet az élelmiszerekkel és fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás – ha erre van ráhatásunk, szervezzünk előadásokat, hívjunk vendégoktatókat!
Az eredmények és ismeretek a PLAN’EAT Knowledge Centeren keresztül bárki számára elérhetőek. Ezeket szakpolitikai javaslatok formájában is összefoglalták, és európai szakpolitikai fórumokon, döntéshozói egyeztetéseken is bemutatták annak érdekében, hogy a kutatási tapasztalatok a jövő élelmiszer-politikájában hasznosulhassanak.
A projekt külön figyelmet fordít arra is, hogy a változtatások kulturálisan elfogadhatóak és reálisan megvalósíthatóak legyenek, hiszen más működik egy kisgyerekes családban és más egy egyedül élő idős embernél. A lényeg, hogy mozduljunk el a változás irányába – az egészségünk (és a bolygónk) meg fogja hálálni! Az űrlap tetejeAz űrlap alja
