A tanévkezdés és a stressz sokszor kéz a kézben jár. Az épp iskolába lépő kicsik vagy az iskolát váltók számára izgalommal vegyes a készülődés, de még az is idegeskedhet egy kicsit, aki a megszokott közegébe tér vissza. És akkor a szülői feszültségről még nem is beszéltünk…
A szülők egy része alig várja, hogy ismét rendszer legyen a napjaiban a nyári szünet után. Azok is sokan vannak azonban, akiknek augusztus utolsó napjaiban már csupa stressz az életük: előre látják a feszült, rohanós reggeleket, az otthon felejtett tornafelszereléseket, a hirtelen megtelő naptárat. Aki iskolát vált, vagy éppen most lépi át először az intézmény falait, annak külön izgalmakat jelent a nagy változás
Ne adjuk át!
Bármennyire is szeretnénk, ha a tanévkezdéssel járó stressz nem érhetne utol minket, sajnos teljes egészében nem tudjuk felszámolni. A feszült pillanatok éppúgy hozzá tartoznak az életünkhöz, mint a kellemes élmények, ezért célszerűbb inkább tisztába jönni az érzéseinkkel és megtanulni kezelni, ha feszültek vagyunk. Ha ebben képesek vagyunk példát mutatni a gyereknek, hasznos útravalóval gazdagíthatjuk.
A szülők többségének terhet jelent az iskolakezdés: az iskolaszerek, őszi ruhák beszerzése nem csak anyagilag megterhelő, de sűrű programot is ad. A kicsik mellett az első időben ott kell lenni, amíg kialakulnak a keretek, a szokások, de támogatást igényelnek azok is, akik épp a középiskolai felvételi előtt állnak. A kis elsősök szüleinek ezen kívül ahhoz is hozzá kell szokniuk, hogy a csemetéjük már nem óvodás. Érdemes először a saját érzéseinkkel tisztába jönni, hogy ne árasszuk el az egész családot azzal az üzenettel, hogy az iskolakezdés egy szörnyű, túlterhelő, ijesztő élmény. Ha a sok feladatot felbontjuk apróbb tennivalókra és szépen, sorban megoldjuk, a saját nyugalmunkért is sokat tehetünk.
A stressz néha álruhás teljesítménykényszer
Amikor ránk tör az iskolakezdés előtti stressz, annak a teljesítmény miatti szorongás is állhat a hátterében. Aggódunk, hogyan fog teljesíteni a gyerekünk, milyen jegyeket hoz majd, megfelel-e a szigorú felvételi követelményeknek. Ilyenkor sokszor a gyerekre rakjuk a terhet, már előre ijesztgetjük a nehéz tanévvel, azzal, hogy mi minden vár majd rá szeptembertől. A leendő elsősöknek sem kell folyton az iskola és az óvoda közötti különbségeket emlegetni, érdemes inkább arra koncentrálni, hogy a felmerülő helyzeteket együtt megoldjuk valahogy. Amikor pedig eljön az iskolakezdés, koncentráljunk először csak az előttünk álló néhány napra.
Hagyjuk, hogy a gyereknek saját érzései, gondolatai legyenek az iskolakezdéssel kapcsolatban. Lehet, hogy nagyon várja már az iskolát, lehet, hogy nem annyira – ne akarjuk mindenáron megszüntetni a félelmeit, inkább hallgassuk meg, mit érez, mit gondol. Beszélgessünk vele sokat, mit vár az új évtől, mitől tart, melyik osztálytársával játszik együtt, milyen nehézségei vannak.
Egyensúllyal a stressz ellen
A napi stressz legjobb ellenfele, ha megpróbáljuk kialakítani az egyensúlyra építő családi napirendet. Fokozatosan kezdjük visszaállítani a lefekvési időt az iskolaévben szokásosra, reggelizzünk valami egészségeset, beszéljük meg, hánykor kell majd kelni, mit kell tenni reggel ahhoz, hogy ne legyen rohanás az iskolába indulásból. Szerezzük be együtt a szükséges felszereléseket, pakoljuk át a gyerekszobát, fokozatosan álljunk át az új évszakra. Nem a katonás napirend bevezetése a lényeg, hanem az, hogy az évszakváltás ne hirtelen, egyik napról a másikra történjen. És ami a legfontosabb: a rugalmasság. Érdemes figyelembe venni, hogy a legjobb akarattal sem tudunk minden apró részletet kézben tartani: lesznek gikszerek, otthon maradt felszerelések, elrontott dolgozatok, rosszabb napok, ahogy lesznek olyanok is, amikor minden rendben megy.
Csiki Judit, a Zöldsaláta self care életmódblog (https://zoldsalata.hu) alapító-szerkesztője
Képjavaslatok: magnific.com, Canva
