Sokan panaszolják, hogy a mai világban sokkal nehezebb a gyerekeket rávenni az olvasásra, mint régen, hiszen a gyerekek többsége szívesebben nyúl az elektronikai eszközökhöz, mint a könyvekhez. Van is ebben igazság, de az olvasóvá nevelés még ebben a korszakban sem reménytelen vállalkozás!
Amikor az internet korlátlan mennyiségű információt tesz elénk a nap minden percében, és alig győzünk válogatni a szórakozási lehetőségek közül, nem könnyű meggyőzni a gyerekeket arról, hogy az olyan hagyományos szórakozási formák, mint az olvasás is jelenthetnek örömet. Vajon milyen módszereink lehetnek az olvasóvá nevelés terén? Hogyan juttathatjuk el a kultúrát a gyerekekhez, hogy az azután az életük fontos és természetes részévé váljon?
Az olvasóvá nevelés a mesével kezdődik
Egyes kutatások szerint iskolába kerüléskor másfél-két év előnnyel indul a szókincs, a memória, a képzelőerő terén az a gyerek, akinek kicsi korában rendszeresen meséltek. Az olvasott mesét nem helyettesíti a rajzfilm, hiszen egészen más élmény, ha készen kapja a gyerek a vizuális élményt, mintha a mesét neki magának kellene képekre lefordítania. A rendszeres meseolvasás során ráadásul megszokja, hogy a könyvek ott vannak elérhető távolságban, és néha már maga is előveszi őket.
A szülők példája is fontos!
Az sem vitás, hogy az olvasó szülők gyerekei hamarabb válnak maguk is olvasóvá.
Még jobb, ha nem csak azt látja a gyerek, hogy a szüleinek rendszeresen van könyv a kezében, hanem azt is megvitatjuk velük, milyen érdekes információkkal gazdagodtunk egy-egy könyv által.
A könyv izgalmas információforrásként jelenlen meg a fejükben, ne pedig valamilyen ósdi, idősebbeknek való szórakozásként.
Az olvasóvá nevelés nem mindig a magas kultúrát jelenti!
A kötelező olvasmányok által képviselt klasszikus kultúrával a mai gyerekek néha nehezen birkóznak meg, hiszen ezek a könyvek néha nagyon messze állnak az ő mai, modern világuktól. Persze a magyar irodalom kincseinek megismerése fontos dolog, de az olvasóvá nevelés szempontjából jobb, ha nem különítjük el a magas és a populáris kultúrát. Ha a gyerek képregényt olvas, az még mindig jobb, mintha semmit nem olvasna. Ha pedig hozzászokik a gondolathoz, hogy az olvasás öröm, akkor önként fog majd mást is a kezébe venni. A filmekben is sokszor utalnak irodalmi művekre, ilyenkor érdemes felhívni ezekre a figyelmüket. A kortárs írók, költők művei is népszerűek a gyerekek körében – aki nem szeret olvasni, az jobb, ha rövidebb történetekkel, versekkel kezd. A regények közül is azok a legjobbak, amelyek az adott korosztályban népszerűek, hiszen az ő világukról mesélnek. Sőt: az sem feltétlenül baj, ha a papírra nyomtatott könyv helyett a gyerek szívesebben választja az e-bookot. Ha beépül az életébe az olvasás szokása, akkor majd eljut a papír varázsának felismeréséig is.
Teremtsük meg a feltételeket!
Ahogy a számítógépezéshez megteremtjük a feltételeket, például megvesszük a gépet, a kényelmes széket és az íróasztalt, úgy az olvasáshoz is legyenek meg a hasonlóan kényelmes körülmények. Alakítsunk ki a gyerekszobában egy olvasókuckót – akár egy sarokban, akár egy kényelmes kanapén. Legyenek kéznél a könyvek, legyen könnyen elérhető a könyvespolc – ezek mind apróságnak tűnnek, pedig akár ezen is múlhat az olvasóvá nevelés sikere.
A könyvtárba is érdemes már kicsi kortól magunkkal vinni a gyereket. Egyszerre elég, ha egy-két gyerekkönyvet hozunk ki, mert a kiolvasatlan könyvhalom csak szükségtelen nyomást helyez a gyerekre – inkább menjünk vissza gyakrabban egy-egy újabb könyvért.
Szerzőnk: Csiki Judit, a Zöldsaláta életmódblog (https://zoldsalata.hu) alapító-szerkesztője
Fotók: freepik.com és shutterstock.com
