Hamarabb sötétedik, mindannyiunk vágyunk rá, hogy behúzódjunk az otthonainkba. Több idő jut az olvasásra is, mert, ahogy a természet, mi is szeretünk ősszel lelassítani, befelé figyelni. Ehhez a folyamathoz válogattunk októberre könyveket.
Mikor öleltek át utoljára?
Az érintés iránti vágy ott rejlik mindannyiunkban. Abban azonban, hogy hogyan és milyen mértékben fejezzük ki vagy éljük meg a fizikai érintés sokféleségét, már igencsak különbözhetünk. A kislányok szívesen veszik, ha fésülgetik a hajukat, mások még egy zokogó felnőtthez is odarohannak, hogy átöleljék. Az a komfortos, ha csak megszorítják a kezét, és a Covid óta nem örül, ha arcon csókolják? Az intimitáshoz való viszonyunk belülről fakadhat, de a környezeti hatásoktól megváltozhat. Az Elfogadó kapcsolódás mindazoknak szól, akik szeretnék gazdagítani kapcsolataikat, és nyitottak arra, hogy új perspektívákat fedezzenek fel bennük az intimitásról, legyen szó párkapcsolatról, barátságról vagy akár az önmagunkkal való kapcsolatról. A szerző nem ígér könnyű válaszokat, de annál inkább inspiráló kérdéseket és gondolatokat, amelyek segíthetnek az olvasónak ebben a kérdéskörben.
Cziglán Karolina: Elfogadó kapcsolódás, Jaffa Kiadó
Én oviba megyek, és te?
Berci azon töri a fejét, hogy mit csinálhatnak a szülei és a cicája, amíg ő oviban van. Úgy gondolja, amíg ő tornázik, anya biztosan a rendelőjében vizsgálja a betegeit. Amíg az udvaron játszik, Cicó otthon szundikál. Amíg ő alszik, apa főz az étteremben. Vagy mégsem így történt? Révész Emese nem csak egy aranyos történetet mutat nekünk, de arra is alkalmat ad, hogy a képeket nézegetve mi is elmeséljük, mi történt velünk.
Révész Emese: Amíg én oviban vagyok, Pagony Kiadó
52 zseniális találmány, és akiknek eszébe jutott
Talán már ismerős lehet – az Akiktől más lett a világ cím, hiszen ez a kötet már a második rész. Számos magyar feltaláló, tudós kapott helyet az első részben, de sokan kimaradtak. Nekik szentelték a második részt. Az egész világon ismerik Kempelen Farkas, Puskás Tivadar, Gábor Dénes, Neumann János vagy Rubik Ernő nevét. De tudja-e az olvasó, hogy ki volt és mivel gazdagított bennünket Korda Dezső, Nemes Tihamér, Kozma László vagy Kliegl József? Pedig nélkülük, a világvevő rádió, a televízió, a digitális számítógép és a nyomdagép feltalálói nélkül jelenünk egészen másképp alakult volna. Ne felejtsük el őket, ismerjük meg őket is!
Csiffáry Gabriella: Akiktől más lett a világ 2, Corvina Kiadó
Kuckózzunk, olvassunk, ne féljünk a sötéttől!
Átállítottuk az órákat, hatvan perccel korábban sötétedik. A sötétségtől azonban mindig rettegett az ember, nem csoda, hogy most egy mese is ezt a félelmet szeretné oldani. Egy öreg tölgyfa odújában él Ella, a kis tündér. A szárnya érzékeny a fényre, ezért csak éjjel repülhet. A sötétben aztán boldogan begyűjti a világosságot mindenből, ami ragyog, és mindig ügyel arra, hogy a fényt megossza azokkal, akiknek szükségük van rá. Egy nap a barátai, a róka, a bagoly, a mókus és a többi kedves kis állat úgy dönt, most rajtuk a sor, hogy valóra váltsák Ella álmát, aki mindennél jobban szeretné látni a napfelkeltét. A népszerű Csillagvarázs-sorozat illusztrátora ezúttal saját történetet írt a sötéttől való félelem legyőzéséről és arról, hogy a mindannyiunkban ott lévő fényt érdemes másokkal is megosztani. A Szabó T. Anna által fordított varázsdal és a tündérlány kedvessége egyaránt megnyugtató álmot hoz a mesében szereplő erdőlakók és a könyvet lapozó gyerekek szemére.
Lucy Fleming: Ella, a fénytündér, Lampion Könyvek
Kerüljünk közelebb érzelmileg egymáshoz
„Meggyőződésem, hogy minden anyából és apából válhat érzelmi fejlesztő, de azt is tudom, hogy sok szülőnek először le kell küzdenie bizonyos akadályokat.” – Az idézet a könyv második fejezetéből való, mert bár a gyerekek érzelmi intelligenciájáról esik benne szó, egyértelmű, hogy ezért a szüleik is felelnek. A gyerekek élete éppolyan nehéz, mint a felnőtteké: nemcsak az iskolában kell teljesíteniük, de azt is meg kell tanulniuk, hogyan igazodjanak el az emberi kapcsolatok szövevényes világában, és miképp kezeljenek érthetetlen, elszomorító vagy ijesztő helyzeteket – például amikor mi, szülők a fejük fölött ordítozunk egymással, ők pedig nem tehetnek semmit… Vagy, amikor az iskolában vegzálják őket, netán nagyon félnek egy orvosi beavatkozástól, legyen az egy allergia teszt. A felnőttek hajlamosak mindezt elbagatellizálni, mondván, a gyerekek problémái nem hatnak úgy a környezetükre, mint ahogy a felnőtteké. Valóban, hogy hitel felvétele mellett, amiről a felnőtteknek kell dönteni, látszólag eltörpülhet mondjuk egy olyan probléma, hogy új gyerek jött az ovis csoportba. De ha ez utóbbit már a felnőttek világában fogalmaznánk meg: jött egy új kolléga, akiből valószínűleg főnök is válik – egyből másképp nézünk a szituációra. Az érzelmi intelligencia az a képesség, amely segít élhetőbbé tenni az életünket, és helytállni a legemberpróbálóbb helyzetekben is. Az érzelmileg intelligens ember magabiztos, teljesítőképessége, sőt egészsége szempontjából is jelentős előnyt élvez. Ki ne vágyna rá, hogy a gyereke ilyen felnőtté váljon? A jó hír, hogy ez a képesség tanulható és tanítható! A könyv pedig épp ebben segít!
John Gottmann – Joan Declaire: Gyerekek érzelmi intelligenciája, Jaffa Kiadó
Még több könyvajánlót a Könyvkaptár FB és Instagram oldalán találhattok!
Főfotó: Shutterstock, belív fotók: a könyvkiadóktól
