Azt intimitás alatt sokan sokfélét értenek. A legtöbben elsősorban a párkapcsolatokra, a szexualitást is magába foglaló kapcsolatokra gondolnak, ha meghallják a szót, de alapvetően meghittséget, bensőségességet, érzelmi közelséget jelent a szó. Ebben az értelemben használja Cziglán Karolina is, most megjelent könyvében.
Érzelmi kötöttség, meghittség, bensőségesség. A most megjelent könyvben talán ez a legjobban kapcsolódó szóhalmaz az intimitáshoz. Miért?
Ebben az értelemben használom az intimitás szót, tudatosan figyeltem rá, hogy ne tolódjak el túlzottan a párkapcsolatok felé. Nemcsak a legközelebbi kapcsolataink érdemelnek szót, mert nemcsak ezek minősége határozza meg, hogyan érezzük magunkat. Az is fontos, mi az alapvető benső érzésünk, hogy „befogadva”, odatartozónak érezzük-e magunkat úgy általában, és ezt befolyásolja az összes emberi kapcsolatunk, és ahogy lecsapódnak bennünk a minket érő impulzusok.
Az intimitás csak férfi-nő között, illetve szerelmi témában járható körbe?
Nem, az intimitás érzelmi közelséget, megnyílást, a másik felé fordulást és önmagunk megmutatását jelenti, ami bármilyen két ember között megvalósulhat.
Miért félünk az intimitástól? Miért érezhetjük sebezhetőnek benne magunkat?
Egy közeli kapcsolatban az intimitásból következik a másik közelsége, ami azt is jelenti: látni fogja, amilyenek valójában vagyunk. Sokan érzik úgy, hogy amellett, hogy igyekeznek elfogadhatók lenni a külvilág szemében, ha mindent látna a másik, akkor talán elutasítaná őket.
A sebezhetőség érzése visszautasítástól való szorongásból fakad?
Valamiféle kontrollvesztéssel is együtt jár a meghittség, intimitás. Amíg kézben tartjuk, mit mutatunk magunkból, milyen benyomást keltünk, mi jelenhet meg a kapcsolatban és mi nem, addig talán biztonságban érezzük magunkat, de nem lesz igazán meghitt a kapcsolódás. Elengedni az irányítást sokak számára ijesztő perspektíva, holott ez szükséges az intimitás megéléséhez.
Az évek alatt változhat-e valakiben az intimitás foka?
Változhat az intimitás igénye, és az is, mely kapcsolatokban keressük, és mit érzünk annak. Ez nem egy dimenzió, hanem színes, sokarcú élményvilág. Lehet, hogy aki kényelmetlennek érzi a masszázst, a testi érintést különösen intimnek élheti meg, számára ez csak szoros kapcsolatban elképzelhető, míg másvalaki könnyedén veszi a masszázst, idegenekkel való táncot vagy egyéb érintést, de fukarkodik azzal, hogy mit oszt meg magáról szavakban. Ebben is változhatunk, kedvet kaphatunk, ráérezhetünk valamelyik kapcsolódási mód ízére, és összességében is változhat az intimitáshoz való viszonyulásunk életszakaszonként.
Különösen igaz ez, ha szeretnénk változni?
Ha valakiben megjelenik a hiányérzet, ami mögött úgy sejti, az lehet, hogy nem érzi meghittnek, bensőségesnek a kapcsolatait, érdemes foglalkoznia vele, vajon tart-e valamitől, például, hogy nem fogják szeretni, ha igazán belelátnak.
Létezik erre terápia?
Tulajdonképpen bármelyik terápiás megközelítés jó lehet, hiszen mindegyikben lényeges az önmagunkhoz való viszonyon és kapcsolatainkon való dolgozás. Megközelíthetjük onnan, hogy vannak-e téves hiedelmeink magunkkal kapcsolatban, vagy onnan, hogy mik a korai élményeink az elfogadással, visszautasítottsággal kapcsolatban, és ez hogyan alakította, bízunk-e másokban, vagy akár közelíthetünk konkrétan az érintésen keresztül például mozgás- és táncterápiásan, tehát sok-sok út járható lehet.
Azaz rajtunk, a mi értelmezésünkön is múlik, és a kapcsolati tapasztalatainkon is, hogy érezzük magunkat, mit értünk a másikból?
Beleértve a látszólag apró jelenőségű, hétköznapi történéseket is, mint hogy ránk ír egy régi ismerősünk, hogy eszébe jutottunk valamiről, vagy észreveszi a munkatársunk, hogy fáradtak vagyunk, és főz nekünk egy teát. Tehát szerintem az intimitás több és szerteágazóbb, mint egy-egy konkrét közeli kapcsolatunk milyensége. Inkább egy érzet arról, tudok-e kapcsolódni, nyitott vagyok-e másokra és ők rám, értenek-e engem és én másokat, öröm-e kapcsolódni.
Befolyásolta a Covid az intimitásunkat?
Az utóbbi években a Covid biztosan befolyásolta egyes helyzetek, gesztusok jelentését és jelentőségét. Miután volt egy időszak, mikor ügyeltünk a testi kontaktus minimalizálására, úgy látom, egyszerre jelenik meg, hogy bizonyos testi távolságtartás, például a kézfogás elmaradása elfogadottabbá vált, ugyanakkor azt is megfogalmazzák sokan, hogy éppen a Covid tapasztalatok miatt érzik át, mennyire sokat ad akár egy kis testi érintés is. Sokak szemében éppen, hogy felértékelődött egy baráti ölelésnek, vagy annak a jelentősége, hogy személyesen lehetséges találkozni online beszélgetés helyett. Korábban ezeket adottnak vettük, most mintha jobban átéreznénk ezeknek a kapcsolódásoknak az értékét, ez a benyomásom.
Mit jelent a mikrointimitás – miért fontos ez a hétköznapi életben?
Igazából ez egy kitalált szó, tehát nem pszichológiai fogalom, hanem arra az élményre használom a könyvben, mikor akár egy-egy pillanatra annak ellenére érezzük intimnek a másikhoz való kapcsolódásunkat, hogy nem is igazán ismerjük egymást, talán csak egy összekacsintás, összemosolygás vagy együttérző sóhaj erejéig találkozunk. Talán pont azért, mert ezek az élmények nem egy hosszú történettel rendelkező kapcsolatnak a részei, valahogy ezekről mintha alig-alig esne szó. Holott azt látom, igenis van jelentősége, hogy általában, tehát a szoros kapcsolatainkon túl is mi a megélésünk arról, úgy általában az emberekhez, a világhoz hogyan kapcsolódunk.
A „jó” kapcsolódáshoz szükség van-e feltétlen intimitásra?
Mindenki maga dönti el, hogy ő mit vár egy kapcsolattól, kapcsolódástól. Eleve, az intimitás a személyes, érzelmi kapcsolatokhoz kötődően szokott felmerülni, bár megcsillanhat távolabbi kapcsolatban is, és az különösen szép ajándék. De ha csak a szorosabb kapcsolatainkból indulunk ki, akkor is mindenki saját szabadsága, hogyha számára esetleg másvalamin van a hangsúly, például hogy neki a barát inkább intellektuális társ egyes témákban, vagy a párkapcsolatban például a stabilitás, biztonság számára az első, és kevésbé fontos az intimitás. De azért az érzelmi kapcsolatok minőségét a többség számára mégis befolyásolja az intimitás, hiszen ez adja a mélységét, meghittségét. Igaz, ezt nem feltétlenül fogalmazza meg mindenki, tehát, ha megkérdeznénk, más szavakkal fejezné ki, például, hogy „olyan jó, hogy a páromnak bármit el merek mondani, és jól esik hozzábújni egy hosszú nap után” vagy hogy „vele olyan otthonos minden”. De ezek tulajdonképpen mind az intimitás arcai.
Kapott-e már olvasói visszajelzéseket? Mire vonatkoztak?
Még nagyon friss a könyv megjelenése, egyelőre csak néhány visszajelzést kaptam. Azt hiszem, ilyenkor inkább azok jeleznek vissza, akiknek tetszett, ez némileg torzítja a benyomást. A legtöbben kiemelik az interjúrészletek értékét: a könyvben szerepelnek beszélgetésrészletek a témát körüljáró interjúkból, és ezek valóban nagyon mély és személyes élmények, a visszajelzések alapján ez megérinti az olvasókat. Többen mondták, örülnek, hogy vannak konkrét gyakorlatok a könyvben, így úgy érzik, hogy kaptak valami kézzelfoghatót.
Mi az a három tanács, amit a témában általánosan tudna javasolni?
Egy: no para, kettő: merj kísérletezni és három: hidd el, nemcsak neked nehéz. Kifejtve: akármilyen ügyes, jól kommunikáló, nyitott és szeretetreméltó valaki, az emberi kapcsolódás komplex természetéből fakad, hogy muszáj, hogy legyenek komoly döccenők, egymástól való elcsúszások, akár fájdalmas élmények is. Fájdalmas, ha valakihez támogatóan akarunk szólni, de nála másképp megy be az üzenet, és ridegen reagál, vagy amikor épp nekünk lenne szükségünk egy kis törődésre, de nem kapjuk meg, vagy egész mást kapunk. Ez abból fakad, különböző temperamentummal indulunk, eltérő tapasztalatok érnek minket, így értelemszerűen vannak eltérések azokban a meggyőződésekben, amiket végül is kialakítunk magunkban arról, hogyan működnek az emberi kapcsolatok, mire érdemes vigyázni, mit és hogyan jó csinálni.
Így óhatatlanul lesznek döccenők és súrlódások az egymást nagyon szerető, egymás iránt elkötelezett emberek között is…
Ezeket elkerülni lehetetlen, ez ne is legyen cél, és bocsássuk meg magunknak az ügyetlenkedéseinket. Tulajdonképpen erre vonatkozik mindhárom tanács.
A könyv megtalálható a Jaffa Kiadó webshopjában
Még több könyvajánlót a Könyvkaptár FaceBook és Instagram oldalán találhattok!
Főfotó: Shutterstock, belív fotók: Jaffa Kiadó
