Az egyedülálló kísérlet keretében azt figyelték meg a Cseh Műszaki Egyetem kutatói, hogy hogyan reagálnak a gyerekek az irányított, illetve a szabad játékra, valamint milyen előnyökkel jár az számukra.
A Cseh Műszaki Egyetem (CTU) Biomérnöki Karának Biomechanika és Segédtechnológia kutatócsoportja és a LEGO Csoport szakemberei közösen elvégeztek egy játékos kísérletet, mely során arra voltak kíváncsiak, hogyan reagálnak a gyerekek arra, ha építőkockákkal játszanak. A tanulmány többek között arra is fókuszál, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a játékélmények és a mentális folyamatok, és hogyan lehet ezeket eredményesen mérni.
A kísérleti vizsgálatban két lány és két fiú vett részt, akiknek az volt a feladatuk, hogy játsszanak. A méréseket három körben végezték. Az elsőben egy alapszintet állapítottak meg, ahol a gyerekek fiziológiai jeleit mérték 5 percig mindenféle tevékenység nélkül. Az így kapott érték a nyugalmi érték, amelyhez később a játék közbeni méréseket hasonlították. A második fázisban a gyerekek 20 percig útmutató alapján építettek, a harmadik fázisban pedig szintén 20 percig szabadon, a fantáziájukra hagyatkozva alkothattak.
A gyerekek reakcióit elektroenkefalográfiával (EEG) és elektrokardiográfiaval (EKG) mérték, miközben megfigyelték a szemmozgásukat és a pupilláik tágulását. Az EEG-t egy sajátos sapkával vették fel, amely az agy által küldött elektromos jeleket, azaz az agyi tevékenységet mérte. Az EKG a test felszínén elhelyezett elektródák segítségével figyelte a szívtevékenységet. A szemmozgások nyomon követéséhez speciális, kamerával ellátott szemüveget használtak.
Az összes mérési eredmény számottevő különbséget mutatott az alapszint és a kockákkal való játék mindkét fázisa között. Az eredmények kisebb különbséget mutattak a második és a harmadik fázis, azaz az utasítás szerinti és a szabad építés között, az utóbbi javára. Az eredmények részletesebb vizsgálata azt mutatta, hogy a különbségek különösen a nyakszirti régióban és a premotoros kéreghez közeli területen voltak megfigyelhetők. A nyakszirti terület elsősorban a képfeldolgozásért, a premotoros kéreg pedig a tervezésért és a mozgáskoordinációért felelős.
A CTU szakértői szerint a vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy a kockákkal játszó gyermekek kognitív folyamatai és az agy közben érintett részei hasonlítanak az úgynevezett mentális forgatás során használt területekhez. Ez azt a képességet jelenti, hogy pusztán a fantáziánk segítségével el tudjuk képzelni, hogyan nézne ki egy tárgy különböző szögekből. Ezt olyan területeken válhat hasznunkra, mint a sebészet, az építészet vagy az építőipar, ahol a térbeli képzelőerő elengedhetetlen. A tanulmány továbbá rámutatott, hogy a kockákkal való játék támogatja a logikai kapcsolatok intuitív megtalálását, serkenti a kognitív készségeket, megtanítja a gyerekeket arra, hogyan valósítsák meg ötleteiket, valamint elősegíti a kommunikációt és a csapatmunkát.
A kísérleti tanulmány ugyan a kis minta miatt nem alkalmas arra, hogy végérvényes megállapításokat tegyünk, de feltárt bizonyos tendenciákat, melyeket a kutatók szerint érdemes tovább vizsgálni.
A kísérleti tanulmány eredményei alapján készült egy szórakoztató kisfilm is, melyben Istenes Bence tévés műsorvezető és édesapa ellátogat a gyermekkutatók által vezetett játékos „kutatólaboratóriumba”, hogy kiderítse, mi történik a gyerekek fejében játék közben.
Forrás és főfotó:Well PR
Fotók: Freepik.com
