Már a boltokban Papp Noémi: Az ezüstpénz átka című történelmi regénye, amely A bártfai füvesasszony trilógia első része. A cselekményben igen hangsúlyos szerep jutott a családnak. Az íróval beszélgettünk.
Mátyás király uralkodásának utolsó évében járunk. Egy hideg márciusi napon indul a történet, rögtön egy balesettel, ahová a város füvesasszonyát hívják segítségül. Miért Zsófia a főszereplőd?
Sokáig hezitáltam, mert lehetett volna férfi is, Bártfa (ma Szlovákia – a szerkesztő) hóhéra, Mihály. A város nagyon sokáig rendelkezett pallosjoggal. Ez azt jelentette, hogy akár bizonyos bűnesetekben nem csak halálos ítéletet hozhatott, hanem végre is hajthatta. Ma is él a hóhér mesterség körüli kultusz a településen, szobra van a bakónak, fotózkodni lehet vele. Nekem egy női alak azonban fontosabb volt, őt jobban megmutatni.
Miért?
Mert a nők mindig nagyon fontosak voltak a család életében. Az összetartó erő, a gondoskodás, a gyógyítás képessége jellemezte őket. Zsófia, a regény főhőse – ma azt mondanánk, egy menopauzás nagymama – pedig erőben, kitartásban és tudásban példamutató az egész közösség számára. Miért ne látnánk meg a saját korunkban is ebben a nemzedékben az erőt? Ha Mátyás korában becsülték, tiszteljük mi is.
Mit tudunk a reneszánsz idejében lévő családmodellekről?
Akkoriban a generációk jobban együtt éltek. Az én történetemben az egyik családban Zsófia a fiával, Jánossal és az unokájával Ancival lakik. A menye meghalt a szülésben, ezért ő neveli a félárva kislányt. De a 15. században sem volt mindig együtt a család – a favágó apa hetekre megy az erdőbe, a kereskedő férje, amíg élt, hónapokat volt távol. Ahogy ma egy kiküldetésben lévő családfő vagy egy kamionsofőr sincs mindig a szeretteivel.
Ebben az időszakban bizonyára több gyermek született, a történetben azonban nincs szó öt-tíz gyermekről.
Ancinak nincs testvére, mert az édesanyja meghalt a szülésben, az édesapja pedig még gyászol, nem akar új társat. Egy másik családban több kislány született, de a szűkös körülmények miatt örülnének, ha az unokatestvérük férjhez menne, és elköltözne. Az általánosítás sosem jó! Nem volt akkor sem mindenkinek nagyon sok gyermeke. Bizonyára akadtak olyan családok, ahol több gyermek született, de ebben a korban a gyermekhalandóság is magas volt. A reneszánsz idején is fájdalmas problémaként élték meg az emberek, ha valaki a meddősséggel küzdött. Mátyás felesége Beatrice is gyakran járt Bécs mellé Baden bei Wienbe kúráltatni magát, de nem szült trónörököst.
Bártfának is van gyógyereje?
Egyfelől Zsófia tudása, aki a környéken termő gyógynövényeket ismeri, begyűjti, alkalmazza. Ezért lett minden fejezet címe is egy gyógy- vagy fűszernövény, hogy ez az olvasónak is szembe tűnjön. Másrészt ezen a vidéken nagyon sok a forrásvíz, amiben nem fürödtek, hanem inkább belsőleg alkalmazták, itták. Savanyúvíznek mondják a magas vastartalma miatt. Kicsit össze is húzza a szájat, megfogja a poharat a rozsdaszín. A mai napig lehet fogyasztani az azóta kiépült Bártfafürdőn, számos bajra jótékony hatása van.
Zsófia átadja a tudását?
Egyfelől az unokájának, Ancinak, aki nagyon fogékony a témára, maga is szereti a növényeket. A kislány kedvence a körömvirág és a pitypang, a levendula illata azonban rossz emlékeket idéz fel benne, ez a motívum erősen kötődik a krimi szálhoz. Másfelől, akarva, akaratlan az olvasónak is. Bízom benne, hogy akik megismerik a történetet, utána néznek egy-egy kevésbé ismert gyógynövénynek, készítenek gyógyteákat vagy akár salátát.
Anci kedvenc étele a répa, aki pedig megismeri a kislányt a történetben, kicsempészi neki az ételből a tányérjára. Honnan jött az ötlet?
Aki szereti a gyerekeket, kedvezni akar nekik. Ez régen is így volt, ma sincs másképp. Szerettem volna egy apróságot, egy apró motívumot végig vinni. A répa valahogy mindig felbukkan Az ezüstpén átkában. A mi életünkben azt mondjuk a gyerekeknek, egyék meg, mert ettől tudnak majd jól fütyülni. Ancinak nem kell mondani, ő nem szereti, hanem imádja a répát. E mellett az is fontos, hogy láttassuk, a szeretet sokszor az apró figyelmességek kapcsán tud igazán megmutatkozni.
Anci kap mást is, nem csak répát.
A messziről jött lübecki kereskedő farag neki először egy állatfigurát, hogy azzal játsszon. Aztán szép sorban, még kap más állatokat. Minden kornak megvoltak a maguk játékai, a fából faragott állatok igen népszerűek lehettek Mátyás korában is.
Gyógynövények, régi mesterségek, pénzverés. Sokféle téma felbukkan a történetben. Milyen kutatómunkára volt szükség?
Leginkább nyitottságra és arra a képességre, hogy ezeknek a témáknak megtaláljam a tudósait. A regény nem szakkönyv, nekem sokszor egy történész egész életművéből, több órás levéltári munkájából csak egy mondat kellett. Persze megtalálni a tökéletes fitoterapeutát vagy a szappanfőző mestert – az valóban jelentett kutatást.
Melyik a legizgalmasabb része a történetnek?
Több olvasói levél a szerelmi szálra vonatkozó kérdésekkel érkezik. Zsófia és Andreas között nagyon gyorsan alakul ki egy erős vonzalom, amit nem szégyellnek megélni. Hogy ennek mi köze van a lübecki marcipánhoz, ez sokakban felmerül. Számukra ez lehetett izgalmas, nem a nyomozás a gyilkos után.
Megkóstolnák ezt az észak-német nyalánkságot?
„Hol lehet lübecki marcipánt venni?” – ez gyakori kérdés. Valóban nagyon különleges, mandulából, rózsavízből készült édességről van szó. Titkos a receptje a mai napig. De azért a szerelem nem csak ezen múlik. Két ember elementáris vonzódása egymáshoz, ahogy egymáshoz érnek, ahogy ránéznek a másikra, és meglátnak valamit, ez az elsődleges. A marcipánnal való játék persze mindezt fokozni tudja, akár az őrületig.
Annyit talán elárulhatunk, hogy a regény vége folytatást ígér. Mikorra várható a második rész?
Évente egy részt terveztem megírni, már dolgozom a folytatáson…
Az ezüstpénz átka
1489 márciusának egy szokatlanul fagyos napján egy lübecki kereskedő szekere Bártfa közelében árokba borul, és a két utas, apa és fia súlyosan megsérül. Csakis Zsófia, a csinos, özvegy füvesasszony segíthet rajtuk, aki betegségűző főzeteivel és gyógyító tudásával évek óta gondoskodik a város polgárairól. A sebesült apa Zsófia otthonában lábadozik, fia Bártfa hóhérának – egyszersmind felcserének -, Mihálynak a házába kerül. Az idegenek felkeltik a város kíváncsiságát, és amikor érkezésükkel csaknem egy időben szörnyű gyilkosságra derül fény, végképp felbolydul a nyugalom, és egyre erősödik irántuk a bizalmatlanság. Mihály és Zsófia nyomozásba kezdenek, hogy kiderítsék, mi történt pontosan, és ki lehet a bűnös. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az asszony és betege, Andreas között fellángol a szenvedély. Ám a két külhoni férfi újabb fenyegető gyanúba keveredik: nem elég a gyilkosság, hamis pénz bukkan fel Bártfán. Márpedig Mátyás király a pénzhamisítókat kíméletlenül üldözi és halállal bünteti. Zsófia komoly dilemma elé kerül: a szívére vagy az eszére hallgasson?
A könyv a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.
Fotó: Huszár Boglárka/ https://bogart-
