Vannak szülők, akiket eleve nem feszélyeznek a „nehezebb” témák, gyakran a görög-római mondavilág és a Shakespeare mesék beleférnek mesének. A Bibliában lévő történetekről is el lehet mondani, hogy önmagukban hatnak, formálnak, tanítanak, anélkül, hogy magyarázatokat fűznénk hozzájuk. Ezek az elbeszélések azon túlmenően, hogy gazdagítják az emberek -így a gyerekek – műveltségét, taníthatnak arról is, hogy honnan jövünk, hová megyünk, kik vagyunk, mi értelme van az életünknek, mit tett Isten az emberiségért eszerint a világnézet szerint. Örök érvényű természeti képekből vett példabeszédeken keresztül a gyerekek előtt is igazságokat tárulnak fel a természetről (állatvilág példái a Példabeszédek könyvében), a barátságról (Dávid és Jonatán) a hűségről (Ruth és Naomi), mások utat mutathatnak döntéshelyzetekben (Salamon bölcs ítélete, Sámson), tanítanak megküzdeni (Dávid és Góliát), kiigazodni a világban, megmutatják mi a fontos az életben (gazdag ember és szegény Lázár, az irgalmas szamaritánus) és még annyi mindent. Húsvétkor, a keresztény világ legnagyobb ünnepén, Jézus kereszthalálát és feltámadását ünneplik, ami kiváló alkalom arra, hogy a gyerekeknek is beszéljünk ezekről az eseményekről. Hogyan lehet a gyerekek nyelvén erről a témáról megfelelően mesélni? Vannak-e hozzá segédanyagok?
Én kicsi pónim és ókeresztény ikonosztázék képi világát idéző gyerekbibliák – hogyan válasszunk?
A kisebb gyerekkel ezeket a történeteket egy jól megválasztott gyermekbiblia segítségével is meg lehet ismertetni, melyek ha jól lettek megírva akkor gyermekek számára is könnyen megérthetőek. Alkamasak arra, hogy a Biblia legfontosabb történeteit, üzeneteit gyermekek számára érthetővé tegyék. Míg a felnőtt Bibliában vannak nehezen érthető történetek (még felnőttek számára is!), a gyermekbibliák történetei gyermekek számára íródtak, ezeket bátran elolvashatjuk. A Librárius blog egy könyvkritikájában éppen azon bosszankodott, hogy annak ellenére, hogy elég nagy a választék gyerekbibliákban, nem könnyű jót találni:
Az egyik elferdített, lebutított történetekkel volt tele, a másik nyelvezete nem sokkal volt egyszerűbb, mint a Károli-Bibliáé, a harmadik illusztrációi, nos, azok pedig olyanok voltak, mintha az én kicsi pónim képi világát kereszteztük volna egy ókeresztény ikonosztázéval. (…) A Biblia tényleg elképesztően fontos ahhoz, hogy az emberek, a gyerekek megértsék az őket körülvevő világot, huszonegyedik századi Európát.
Akár hívők vagyunk, akár ateisták, nekünk, szülőknek kutya kötelességünk megismertetni gyerekeinket a Könyvek Könyvével.
A blog a „Jézus meséskönyve, a Biblia” című kiadványt ajánlotta, mely mesés illusztráció mellett nyelvezetében is próbált alkalmazkodni a Biblia és a modern beszélt gyerek-ifjúsági nyelv követelményeihez.
A blogunk által felkeresett hitoktató a Patmos kiadó Gyerek Bibliáját ajánlotta az óvodás korosztálynak, Szula Edit Aranykönyv – kedvenc bibliai történeteim művét pedig 4-12 éveseknek.
A szerző a Biblia történeteit egyszerű, közérthető, olvasmányos stílusban meséli el. A rendkívül impozáns és gazdagon illusztrált oldalak a korabeli történeteket különösen átélhetővé teszik a gyerekek számára. A sorozat eddig megjelent köteteit német nyelvre fordították és az Európai Unió területén is forgalmazzák.
Hogyan beszéljünk a húsvét tartalmáról gyerekeknek?
– tettük fel a kérdést Sztán-Kedves Évának, aki történelem szakos tanár és bibliaoktató egy budapesti általános iskolában:
Szerintem először a húsvét jelentéséről kell beszélgetni velük, és arról, hogy eredetileg Izraelben ennek az ünnepnek a neve páska (elkerülés). Párhuzamot lehet vonni az Ószövetséggel, a zsidó nép történelmében az egyik legfontosabb esemény kapcsolódik ehhez, amikor is a 400 éves egyiptomi fogságból Isten megszabadította Izrael népét. Jézus keresztre feszítése előtti napon is a tanítványaival a páskát ünnepelték meg, ami az utolsó vacsora néven lett híres.
A konkrét események elmondása mellett fontos, hogy a gyerekek megértsék, hogy Jézus keresztrefeszítése és halála csak pillanatnyilag volt szomorú esemény, és nem ismétlődik meg évente. A feltámadással az emberiség történetében egy új korszak kezdődött el, aminek a jelentőségét a húsvét alkalmával sokkal jobban kellene hangsúlyozni.
A megváltás eseményét úgy lehetne leginkább elmagyarázni a gyerekeknek, hogy van két jó barát, és az egyik nagyon rossz dolgokat cselekszik, és amikor eljön a büntetés ideje, ártatlan barátja minden büntetést magára vállal, hogy ezzel megmentse a másikat. A téma feldolgozásához ajánlom a Bevezetés a Biblia világába című munkafüzet-sorozatot, amely kisiskolásoknak készült.
Miért gondolják sokan, hogy nehéz Jézus haláláról és feltámadásáról beszélni a gyerekeknek?
Ezekkel a kérdésekkel Szobota Orsolya ifjúsági lelkészt is megkerestünk:
Úgy gondolom, hogy nincs tabutéma még kisgyerekeknél sem, inkább arra kell odafigyelni, hogy a megfelelő korú gyerekeknek megfelelő mélységben és részletességgel beszéljünk a dolgokról.
A halál tipikusan egy olyan téma, amit előbb-utóbb át kell beszélni velük. A húsvét, azaz a feltámadás ünnepe kapcsán pedig egy olyan reménységet is adhatunk nekik, hogy látjátok, volt egy ember, aki még ebből az állapotból is kijött, és ez alapja lehet az ő későbbi hitbeli meggyőződésüknek.
Néhány játék az olvasáson túl
Akkor inkább sokkal jobbak és ötletesebbek az üres WC-papír gurigából készített figurák, amely készítése közben a szereplőkről és a történetről is lehet beszélni. Az ünnepre készülődve ajánlatban az ügyes kezű gyerekek és szüleik akár is elkészíthetik a bibliai szereplőket és az üres sírt is.
Képek forrása itt
A kicsit nagyobbak pedig lehet, hogy LEGO-ból is képesek megformálni a húsvéti eseményeket. Egy blogon felhívják a szülői kommunikáció fontosságára a figyelmet:
„Az első, hogy tök jó, ha a gyereket foglalkoztatja otthon annyira a Biblia, az ószövetségi történetek, Jézus élete, hogy legóval eljátssza. Itt nagyon fontosnak gondolom a szülői kommunikációt, segíteni a gyerek fantáziáját, ilyenkor ő jön rá, hogy mik a korlátai a legónak, hogy mit szeretne kifejezni, de nem tudja kifejezni a legóval. Azt gondolom, ez az épülési folyamat teljesen más, mint egy képanyagilag kétes és motívumaiban nagyon megkérdőjelezhető “Bibliát” a kezébe nyomni. Nyilván a szülői segítség sokat segíthet, de hangsúlyozom, hogy teljesen más, amikor a gyerek a maga fantáziáját felhasználva játszik a történetekkel, mint amikor készen kapja…”
Képek forrása és további bibliai történetek Legoból itt és itt.
Munkatársunktól
