A jótékonyság – legyen bármilyen önzetlen is a szándékunk – csakis akkor éri el a célját, ha betartjuk az alapvető szabályait. De mi mindenre kell gondolnunk, amikor a nálunk kevésbé szerencsés körülmények között élőket szeretnénk megajándékozni?
Kezdjük mindjárt azzal, hogy a jótékonyság körébe sorolható cselekedeteket nem korlátozzuk kizárólag a karácsony körüli időszakra. Természetesen jó, ha a családunk adventi hagyományai között helyet kap az is, hogy számunkra ismeretleneket is meglepünk egy szép ajándékkal. De az év többi részében is gondolhatunk arra, hogy vannak, akik segítségre szorulnak. Ha nem csak egyszeri átutalásban vagy tárgyi adományban gondolkodunk, azt vehetjük észre magunkon, hogy szokásunkká vált az önzetlen segítségnyújtás.
A jótékonyság legyen igazi ajándék!
A jóérzésű embereknek azt már valószínűleg mondani sem kell, hogy a jótékonyság nem lomtalanítás, vagyis szakadt, törött, használhatatlan, elnyűtt állapotban levő holmi, lejárt édesség ne kerüljön az adománycsomagba. Ám vannak olyan helyzetek, amikor bár jó szívvel adunk, mégsem teszünk jót, egyszerűen azért, mert nem gondoltuk át kellőképpen a megajándékozott helyzetét. Jó példa erre az elemes játék: legyen az bármilyen jó állapotban is, ha egy családnak élelemre is nehezen telik, aligha fognak bele elemet vásárolni. De a szegénységben élők a jó állapotú kosztümnek, bundának sem igen veszik hasznát, hiszen ezek a ruhadarabok nem illenek az életvitelükhöz. Sőt, ne lepődjünk meg azon sem, ha egy jótékonysági szervezet elutasítja a kiváló állapotú, de szezonon kívüli ruhaadományunkat. Nekik az aktuális szezonban kell felöltöztetni a támogatott családokat, és legtöbbjüknek nincs olyan raktára, ahol télen a nyári, nyáron a téli holmit tudná tárolni. Ha már év közben összekészítjük a csomagot, leadás előtt nézzük át, nem kezdte-e ki a moly a textileket, vagy nem penészedtek-e be.
Érdemes más szempontból is a jótékonyság címzettjének fejével gondolkodni: a rászoruló családok is ugyanebben a világban élnek, ugyanazokat a reklámokat látják, mint mi. Épp ezért ők is a divatos játékokra, ruhákra vágynak, és kevésbé örülnek a divatjamúlt, elavult holmiknak. Mielőtt összeállítanánk a csomagot, gondoljuk át: odaadnánk-e mindezt jó szívvel egy rokon gyereknek?
Mire van szükség?
Arról is fontos tájékozódni, hogy az a jótékonysági szervezet, amelyiket éppen támogatni szeretnénk, milyen adományokat részesít előnyben. Sokszor fordul például elő, hogy játékokból, plüssfigurákból túlkínálat lép fel, de olyan is, hogy kimondottan ilyesmit gyűjt egy szervezet. A nagyobb háztartási gépeknél, bútoroknál a szállítás is nehézséget okozhat. Ha pedig ezt sikerül is megoldani: a háztartási gépet mindenképp próbáljuk ki, mielőtt leadjuk, ne a címzettnél derüljön ki, hogy esetleg nem működik.
Tartós élelmiszerből olyan csomagokat is összerakhatunk, amelyekből egy-egy egyszerűbb ételt meg is lehet főzni: a tészta mellé csomagoljunk krumplit, üveges tésztaszószt, és persze az édesség, a szaloncukor se maradjon ki az adományból. A lejárti dátumra viszont nagyon figyeljünk, mert lejárt élelmiszert senki nem oszthat ki a rászorulóknak.
Sokaknak okoz gondot a tisztálkodási szerek hiánya is, így a bontatlan sampont, tusfürdőt, szappant, dezodort, pelenkát törlőkendőt, babafürdetőt és az egyszer használatos intim higiéniai cikkeket mindenhol szívesen fogadják. De jó ötlet a sapka, a sál, a kesztyű, és a zokni is.
Az önkéntesség is lehet jótékonyság!
Aki úgy érzi, nincs elég pénze ilyesmire, az idejét is adhatja ajándékba: az is a jótékonyság fontos része, ha önkéntes munkát végzünk, ételt osztunk, csomagolunk, vagy az adományok célba juttatásában segítünk. A gyerekeknek és a felnőtteknek is tanulságos élmény látni, kihez kerül, amit jó szívvel adtunk, milyen körülmények között élnek azok, akiket megajándékoztunk. De nem csak a mélyszegénységben élőknek szól a jótékonyság: az is segít, ha a körülöttünk élőkkel törődünk többet. Szólunk pár jó szót ahhoz, akinek láthatólag jólesne, megkérdezzük a házban élő időseket, kisgyerekeseket, segíthetünk-e valamit. Már csak azért is, mert a jótékonyság bizonyítottan egészséges folyamatokat indít el a segítő szervezetében: aki rendszeresen vesz részt karitatív akciókban, annak javul a hangulata, gazdagodik az érzelemvilága, ezt pedig az egészségünk is meghálálja. Sőt, a jótékonyság ragadós: nem véletlenül mondják, hogy jótett helyébe jót várj, hiszen akivel jót tettek, hajlamosabb szintén beállni a láncba, és jót tenni. Így pedig előbb-utóbb visszatalál hozzánk valami olyasmi, amire nekünk magunknak van szükségünk.
Csiki Judit, a Zöldsaláta életmódblog (https://zoldsalata.hu) alapító-szerkesztője
