Horvátország idén is kiemelkedő turisztikai szezonon van túl: az eVisitor rendszer előzetes adatai szerint a magyar vendégek száma és a vendégéjszakák száma egyaránt tovább nőtt a tavalyi erős évhez képest.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség tájékoztatása szerint 2026 első hét hónapjában közel 440 000 magyar turista összesen mintegy 2 millió vendégéjszakát töltött horvátországi úti célokon, ami 7 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához mérve. Júliusban a bővülés még ennél is dinamikusabb volt: az érkezések száma 8, a vendégéjszakáké 7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A magyar utazók idén is a Kvarner-öblöt, Isztriát és Zadar megyét választották legszívesebben.
Nem állnak le a közvetlen járatok
A nyári csúcsszezon vége nem jelenti az utazási lehetőségek végét. A Wizz Air és a Ryanair közvetlen járatai szeptemberben is összekötik Budapestet Zadarral és Dubrovnikkal: a Wizz Air heti öt alkalommal repül Zadarba egészen szeptember 30-ig, és heti három alkalommal Dubrovnikba szeptember 29-ig, míg a Ryanair heti négy járattal szolgálja ki mindkét úti célt — Zadart szeptember 19-ig, Dubrovnikot szeptember 18-ig. Vagyis szeptemberben is könnyen elérhető Dalmácia két kedvelt régiója, jellemzően enyhébb időjárással, kevesebb turistával és kedvezőbb árakkal.
Ston és a Pelješac-félsziget: falak, osztrigák és szüret
Aki szeptemberben vagy októberben látogat Dél-Dalmáciába, mindenképp érdemes kitérőt tennie Stonba és a Pelješac-félszigetre. Ston a 14. században épült, ma is bejárható, mintegy 5,5 kilométer hosszan fennmaradt védőfal-rendszeréről híres – amelyet gyakran „Európa nagy falának” is neveznek -, valamint Európa legrégebbi, ma is működő sóparlagjáról. A közeli Mali Ston-öböl Horvátország osztrigaközpontja, ahol már a rómaiak idejében is folyt kagylótenyésztés.
A Stonnál kezdődő földszorostól kinyúló Pelješac Isztria után Horvátország második legnagyobb félszigete, és egyben az ország egyik legismertebb borvidéke. A Plavac Mali szőlőfajtából készülő Dingač és Postup borok voltak az elsők, amelyek Horvátországban – még az 1960-as években -eredetvédelmet kaptak, és ma is az ország legkeresettebb vörösborai közé tartoznak. A szüret a meredek, napsütötte lejtőkön jellemzően szeptemberben kezdődik, a késői érésű ültetvényeken azonban egészen októberig eltarthat – így a szeptemberi és kora őszi látogatók akár a szüret hangulatába is belecsöppenhetnek.
A szarvasgomba szezonja
Ahogy halad előre az ősz, úgy veszi kezdetét Horvátország másik nagy szüreti időszaka is: az isztriai szarvasgomba-szezon. A fehér szarvasgomba keresése szeptember elején kezdődik a Motovuni-erdőben, és október közepén éri el csúcspontját, amikor a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma a legkedvezőbb a gombászoknak. Ekkor, október 17–18-án rendezik meg a Teran és Szarvasgomba Fesztivál 15. kiadását a középkori Motovun főterén, ahol Isztria élvonalbeli boraszai és szarvasgomba-termelői kínálják portékáikat: teran bort, friss és feldolgozott szarvasgombát, valamint az alapanyagokból készült helyi fogásokat, élőzenei kísérettel.
A dombtetőn magasodó Motovun idén különösen jó formában van: az European Best Destinations nemzetközi utazási platform augusztus végén a kontinens második legjobb „rejtett kincs” úti céljává választotta 2026-os listáján, megelőzve több ismert nyugat-európai kisvárost – köztük az olaszországi Alberobellót és a görögországi Meteorát -, és csak a németországi Tübingen előzte meg. Az indoklás szerint Motovun „egyszerre időtlen és rendkívül eleven hely”, amely ritkán tapasztalt módon ötvözi a szépséget, a történelmi örökséget, az autentikusságot és a gasztronómiát. Ezekben a hetekben Isztria-szerte az olívaszüret is elkezdődik, így a szarvasgomba és a teran mellett a frissen sajtolt olívaolaj is asztalra kerül – újabb bizonyítékaként annak, hogy Horvátország ősszel sem csak a tengerpartról szól.
