Ahogy elkezdődik az idei tanév, a szülők egyre többet gondolnak arra, hogyan tudnák gyermeküket felkészíteni a kihívásokra. Dr. Csomai Zita, orvos-természetgyógyász szerint azonban nem a plusz feladatok vagy a digitális eszközök jelentik a valódi megoldást, hanem valami egészen egyszerű és ösztönös: a mozgás fejlesztése.
Az egyensúlyozó rendszer a tanulás alapja
– Az egyensúlyozó rendszer az idegrendszeri fejlődés egyik legfontosabb mérföldköve. Olyan, mint a rutin az autóvezetésben: ha kialakul, minden más sokkal könnyebben megy. Ha viszont hiányzik, a gyermek nehezen tud figyelni, tanulni, és gyakran lesz nyugtalan – hangsúlyozza Dr. Csomai Zita.
A szakember szerint az ugrálás, pörgés, mászás vagy hintázás mind olyan ösztönös mozgás, amely nélkülözhetetlen a gyerekek idegrendszeri éréséhez.
– Sokszor a szülők azt gondolják, hogy a gyerek a kanapén való ugrálással csak rosszalkodik. Pedig ezzel a legfontosabb idegrendszeri funkcióit fejleszti. Ezért inkább örüljünk, ha mozog – ez a későbbi koncentráció és tanulás alapja.
A „képernyőidő” nem helyettesíti a mozgást
Az iskolai teljesítmény szorosan összefügg a mozgással.
– Sokan mondják, hogy a gyermek órákig képes ülni a tévé előtt, de az iskolában mégsem figyel. Ennek egyszerű oka van: a képernyő passzívan köti le a gyereket, míg a tanuláshoz aktív idegrendszeri kapcsolódásokra van szükség. Ezek pedig a mozgás által alakulnak ki – emeli ki Dr. Csomai Zita.
Mit tehetünk szülőként?
A szakértő szerint a legegyszerűbb, hétköznapi mozgásformák is csodát tehetnek:
- Hintázás, trambulin, mászókák – mind fejlesztik az egyensúlyérzéket.
- Roller, kerékpár, görkorcsolya – olcsó, de hatékony eszközök.
- Kirándulás a természetben – a kidőlt fatörzsre való felmászás, egyensúlyozás a köveken mind-mind hozzájárul az idegrendszeri éréshez.
- Tánc, lovaglás – a keresztező mozgások fejlesztése az olvasás és írás tanulásában is kulcsfontosságú.
Nem csak a gyerekeknek hasznos
Az egyensúlyozó rendszer fontossága felnőttkorban sem tűnik el.
– Nem véletlen, hogy a főnök forgószékben ül, illetve hogy a felnőttek is szívesen hintáznak, vagy ugrálnak trambulinon. Ez ösztönös feszültségoldás, ami az idegrendszerünket is támogatja – teszi hozzá a szakember.
A mesék szerepe a fejlődésben
Az orvos-természetgyógyász arra is figyelmeztet, hogy a mesemondás nem pusztán szórakozás, hanem kulcs a szövegértés és az olvasás megszerettetéséhez:
– A gyerekek képzelőereje a hallott mesék során fejlődik igazán. Azok a gyerekek, akiknek rendszeresen mesélnek, felnőttként szívesebben olvasnak, és jobban értik a szöveget.
A jövőbe való befektetés
– Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke boldog, kiegyensúlyozott és sikeres legyen. Ehhez azonban nem drága fejlesztő eszközök kellenek, hanem a szabad mozgás lehetősége. Ez a legfontosabb befektetés a gyermekeink jövőjébe – zárta gondolatait Dr. Csomai Zita.
