Sokan azért nem kezdenek bele a rendszeres mozgásba, mert úgy érzik, semmi kedvül edzőterembe járni, súlyzókat emelgetni vagy aerobik-órákon izzadni. Pedig a sport korántsem csak a szervezett aktivitást vagy az erőnléti edzést jelenti.
A sport, a mozgás alapvető szükségletünk, sokan azonban csak a szigorúan vett alakformálást, az edzőtermi mozgásformákat értik alatta. Pedig akár egyszerű, mindennapi mozgásokkal is növelhetjük a mindennapi aktivitásunkat, ráadásul nem csak az erősítés, hanem az ízületeink mozgásterjedelmének megőrzése és az egyensúlyunk is fontos lehet.
Takarítás közben is mozgunk!
A házimunka, a sok mindennapi feladat is lehet egyfajta sport, hiszen a takarítás, a felmosás, a kertészkedés, sőt, még az élelmiszer hazacipelése is átmozgatja a testünket. Utóbbinál arra érdemes ügyelni, hogy a bevásárolt holmikat két külön szatyorba osszuk el, gondolva rá, hogy mindkét oldalunknak közel ugyanolyan terhelés jusson. A heti egyetlen nagybevásárlás helyett menjünk kétszer-háromszor kisebb adagokért, így többször megmozgatjuk magunkat. A takarításhoz bekapcsolhatunk egy kis zenét és bevonhatjuk a családtagjainkat is, így minden könnyebben megy. A kertészkedés pedig a lelki egyensúlyunkat is rendbe tevő, meditatív időtöltéssé is válhat.
Sport a szabadban
Sokan vannak, akik úgy érzik, nekik nem való a sport. De általában ezek közül az emberek közül kerülnek ki azok is, akik rendszeresen kerékpároznak, kirándulnak a családdal, csak mindeközben nem gondolják, hogy amit tesznek, az is sport. A kerékpár egyszerre sportfelszerelés és hatékony, környezetbarát közlekedési eszköz. A vidéki utakon különösen sokat segít, de a városi kerékpározást is egyre többen kedvelik. A séta, a kirándulás pedig akkor is beleillik a sport kategóriájába, ha csak egy-két órát tartózkodunk a szabad levegőn. A zöld környezet a lelkivilágunkra is jól hat, a göröngyös talajon való járás pedig az állóképességünk mellett a fizikai egyensúlyérzékünket is fejleszti.
A sport fontos része az egyensúly
Ezzel el is érkeztünk a sport egyik fontos funkciójához, az egyensúly fejlesztéséhez. Ha igyekszünk rendszeres sétával, gyaloglással, természetes talajon mezítláb járással és egyensúlygyakorlatokkal (pl. egyszerű fél lábon állással) megerősíteni a boka és a térd ízületeit, és javítani a térbeli tájékozódásunkat, a testtudatunkat, máris sokat tettünk az idősebb kori sérülések, esések korai megelőzéséért. A fizikai egyensúly a lelki biztonságérzetre is hat: a térbeli stabilitásért és az érzelmekért felelős agyi területek kapcsolatban állnak egymással, ráadásul a bizonytalan testérzetek folyamatos készenléti állapotot, feszültséget gerjesztenek. Épp ezért, ha stabilan állunk a lábunkon, akár a szorongásunk is csökkenhet.
A sport olajozza az ízületeket
Bár az ésszerű terhelésre nyilvánvalóan érdemes odafigyelni, az ízületeink épségéért épp a sporttal tehetjük a legtöbbet. A mozgás serkenti az ízületi nedv termelődését és eloszlását, ami enyhíti a fájdalmat és segít a kopás megelőzésében. Emellett nyújtó gyakorlatokra is szükség van ahhoz, hogy az ízületeink mozgásterjedelmét megőrizzük. A rugalmas izmok, ízületek az esetleges hirtelen terhelésnek is jobban ellenállnak, ezzel csökkentve a rossz mozdulatokból eredő sérülések kockázatát. A megfelelő ízületi mozgásterjedelem megtartása emellett támogatja a helyes testtartást és a jó mozgáskoordinációt. Érdemes tehát néhány egyszerű nyújtó gyakorlatot elsajátítani és rendszeresen végezni, és napközben is minél többet nyújtózkodni.
Csiki Judit, a Zöldsaláta self care életmódblog (https://zoldsalata.hu)alapító-szerkesztője
Képek: Magnific, Canva
