Vajon melyek a hazánkban őshonos növények? Miért látunk belőlük egyre kevesebbet? Hogyan lehet megőrizni a beporzók életterét? Számos kérdés, amelyek egy két gyermekes anyukát, Török Zitát arra ösztönöztek, hogy ne csak a saját kertje legyen virágos és hasznos. A közösségi médiában egy év alatt több mint 15.000 követője lett a Vadvirágom oldalnak. Ez a téma másokat is érdekel. Minket is.
Mi adta az ötletet, hogy vadvirágokkal kezdj el foglalkozni?
Néhány éve nagyon sok kertészeti csoportot és műsort követtem, mert lenyűgözött a növények látványa, szépsége, de érdekes módon a vadvirágokról nagyon kevés információt találtam. Sőt magam sem ismertem őket eléggé. Egyre jobban foglalkoztatott, hogy mi nő körülöttünk a mezőn, és közben rengeteget tanultam róluk. Ezzel egy időben kezdtem kialakítani a saját kertünket, amit szerettem volna minél beporzóbarátabbá tenni, és minden külföldi szakirodalomban az őshonos növények fontosságáról olvastam.
Találtál hozzá magokat?
Szinte semmit. A feladat adott volt: beszerezni, nem csak magamnak, hanem másoknak is. Az előkészületekben ez volt a legnehezebb: megtalálni a beszállítókat, termesztőket, gyűjtőket és kiválasztani az első keverékekhez a magokat. De miután ez sikerült, már vitt az utam afelé, hogy nagyobb léptékben gondolkodjam.
Ha vadvirág, miért kell ültetni? Nem nő ki magától?
Egyrészt mert gyönyörűek, idevalósiak, alkalmazkodtak az itteni és sajnos egyre szárazabb klímánkhoz, és hatalmas segítséget nyújtanak az egyre fogyatkozó számú honos beporzónak.
Mi lesz, ha kevesebb beporzó él velünk? Kevesebb virág termékenyül meg. Ez pedig kevesebb magot, kevesebb növényt és még kevesebb beporzót eredményez. Ezt az ördögi kört kell megállítani! Ráadásul megjelentek más növények is, amelyek itt egyáltalán nem őshonosak. A kanadai aranyvessző vonzza ugyan a beporzókat, de kiszorítja az őshonos növényeket, ezzel hosszú távon ökológiai sivatagot hoz létre. Ma már a saját növényállományunkat is védeni kell, akkor is, ha vadvirágnak hívjuk őket.
Mi volt az első csomagban, amit összeállítottál?
Az egyik első keverék a Méheske volt, ebben volt terjőke kígyószisz, réti imola, ligeti zsálya, vadmurok, pipacs, búzavirág, kamilla, közönséges cickafark, baltacim és tejoltó galaj került. Egyrészt szerettem volna egy jó egynyári-kétnyári-évelő arányt, mert csak az egynyáriak nyílnak első évben (bár nekik is jót tesz az őszi vetés és a hideghatás), másrészt a sokak által ismert fajok mellett olyan növényeket akartam választani, amit a beporzók is nagyon szeretnek.
A kétnyári nem látványos az első évben?
Nem hoz még virágot, és az emberek hajlamosak azt hinni ebben a felgyorsult világban, hogy nem értékes a mag, amit kaptak. Pedig csak türelemre van szükség. De épp ezért keverem őket, lesz benne gyorsabban virágba boruló és olyan is, ami majd a következő évre hoz.
Mit gondolsz, miért nő az emberekben az igény a vadvirágok iránt?
Láthatóan elindult egy folyamat, hogy a kertekben is egyre inkább a természetességen legyen a hangsúly. Már szűkül az a kategória, hogy mit tekintünk gaznak. Mert lássuk be, nem minden gaz, amire ezt sütik. Lehet, hogy gyógynövény vagy az állatoknak fontos élelemforrás.
Magyarországon közel 700 méhfaj él, rajtuk kívül pedig a zengőlegyek, a darazsak, a pillangók, a pöszörlegyek és egyes bogarak is segítenek a virágpor szállításában. Számos virágod az ő életben maradásukért is felel. Miért a beporzóknak segítesz te is?
A világszintű beporzókrízisről naponta hallunk. A nagy klímaszorongásunk közepette ez egy nagyon egyszerű és szemmel látható módja annak, hogy hogyan tudunk egy kicsit segíteni az élővilágnak, akár kiskerti körülmények között is.
Mit kell tudni az ültetésről? Bonyolult vagy rögtön sikerélményhez vezethet?
Az őshonos virágok többségének az őszi vetés a jobb, mert kedvelik a hideghatást. Jó, ha a mag néhány hónapot még pihenhet, mielőtt növekedni kezd, áttöri a földet. Ami fontos, hogy az én virágmagjaim előkészített talajt igényelnek és az elején kezdeti gondoskodást. Ne aggódjunk, hamar eljön az a pillanat, amikor már önfenntartóvá válik a terület.
Mi a három legfontosabb tanácsod a kezdő virágültetőknek?
Vessünk ősszel, locsolni csírázás alatt szükséges, az ültetési szabály pedig: kb. 3 gramm/nm lesz elég. Évente egyszer (maximum kétszer) szükséges kaszálni, egyébként ne bolygassuk a növényeinket.
Nyár közepe van. Idén lemaradtunk arról, hogy ültessünk?
Aki nem tud őszig várni, az a júliusban egy-két évelőt palántázhat még, hogy jövőre virágozzanak, de a magkeverékek vetéséhez inkább várjuk meg az őszt. Egy-két egynyári még vethető most, de ők is már csak nyár végén-ősszel fognak virágozni.
Ha valakinek nincs kertje, balkonon nevelhet-e vadvirágot? Nekik mit ajánlanál?
Balkonládába kiváló választás az „Ó, Rómeó” keverék. A névválasztás is az erkélyjelenetre utal. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy szabadföldben sokkal szárazságtűrőbbek a növények, de balkonládában azért igényelnek rendszeres öntözést, mert ott sokkal kevesebb vizet tud tárolni a föld.
Mi volt nálad idén a favorit?
A terjőke kígyósziszt és a ligeti zsályát tukmálom a legjobban, nagy kedvenceim. Ráadásul a terjőke kígyószisz esetében számomra érthetetlen, hogy mennyire ismeretlen a többség számára, pedig ha csak egy vadvirágot kellene mondanom, mint a beporzók kedvence, akkor ő lenne az.
