Elsős lesz a gyerek: így lehet könnyebb az iskolakezdés

Tavasszal túlestünk az iskolaválasztás embert próbáló döntésein, de az „éles bevetés” szeptember elsején indul: elsős lesz a kis óvodásból. Ez hatalmas és legtöbbször örömteli lépés, de nagy változás is. Hogyan könnyíthetjük meg az egész családnak?

Szeptember elején nem csak a több ezernyi elsős kisdiáknak, hanem a családjuknak is nagyot változik az élete. Reggel nyolcra be kell érni az iskolába, megérkeznek az első házi feladatok, és valószínűleg az első nehézségek is. Akármilyen gondosan választottuk is ki annak idején az iskolát, ezeken nem könnyű túllendülni – mégis muszáj, hiszen az óvodába már nem lehet visszairatkozni, bármennyire szeretnénk is néha.

Ráadásul ezeken a heteken is múlhat, hogy a kis elsős megszereti-e az iskolai életet, felismeri-e, hogy egyre többet tudni jó dolog, vagy már októberre utoléri az iskolaundor.

Nem kell, hogy az elsős szorongjon az iskolától

Nagyon nem mindegy, hogy hogy milyen tanító néni mellett tettük le a voksunkat, milyen az iskola légköre, és milyen osztályba kerül a gyerekünk. Ez első kettőbe még volt valamennyi beleszólásunk az iskolaválasztásnál, az utóbbit viszont nem tudjuk befolyásolni. Sok mást viszont igen!

A nyári felkészülés alapja, hogy ne ijesztgessük az iskolával a leendő elsős gyerekünket. A „majd az iskolában megtudod, hogy nem lehet mindig játszani” típusú mondatokkal csak szorongást keltünk, ahogy azzal is, ha a saját egykori rossz élményeink nyomán mi magunk is tartunk az egész helyzettől.

Érdemes inkább a jó emlékeket felidézni iskolás korunkból, ezekről nyugodtan mesélhetünk: mennyi barátunk volt, milyen jól éreztük magunkat az osztálykirándulásokon – az ehhez hasonló történetek jó hatással lehetnek rá.

Hordja örömmel a felszerelést!

Az is felkelti a gyerek érdeklődését, ha együtt szerezzük be az iskolai felszerelést, és bizonyos költséghatárokon belül maga választhatja ki az iskolatáskát, a tolltartót, az uzsonnás dobozt, a füzeteket. A kedvenc mesehős vagy a kedvenc állatka látványa akkor is megnyugtatja majd, ha elbizonytalanodna az iskolában, a saját ízlése szerint kiválasztott holmikat pedig büszkén viseli majd.

Persze nem kell feltétlenül egy vagyont költeni ezekre, hiszen az iskolakezdés így is épp elég pénzbe kerül, egy észszerű felső határt nyugodtan szabhatunk. Az iskolatáska kialakításán viszont, ha csak tehetjük, ne spóroljunk: a széles vállpántok, a párnázott hátkialakítás segíthetnek elkerülni a mozgásszervi panaszokat. A tanítók azt szokták javasolni, hogy ha lehet, a vízfesték, a ceruza is legyen jobb minőségű: a rossz eszközzel hamar elfogyhat a kisgyerek motivációja.

Amikor megkapjuk a tankönyveket, akár át is lapozhatjuk őket azzal az ígérettel, hogy az elsős kisdiák hamarosan mindent el tud majd olvasni, ami bennük van. A könyvek bekötése is lehet családi program, még akkor is, ha a füzetcímkékre egyelőre még a mi írásunkkal kerül fel a név.

A kiégést már elsős korban érdemes megelőzni

A nyár utolsó szakaszában pihenjen a gyerek, amennyit csak tud – ha csak megoldható, már ne járjon óvodába. Amikor pedig eljön az évkezdés, figyeljünk rá, hogy hiába lett elsős a gyermekünk ennek minden követelményével, ő nemrég még csak egy kis óvodás volt. A tanulás mellett jusson idő szabad játékra, játszóterezésre, pihenésre is, ne a házi feladattal menjen el az egész délután.

Kutatások bizonyítják, hogy az a gyerek, akit hagynak mozogni, ugrálni, játszani, hosszú távon jobban teljesít az iskolában is, mint az, akinek már ilyen kis korban is különórákra kell rohannia. Arról nem is beszélve, hogy a túlterhelés már hatévesen megalapozhatja a kiégést – ezt jobb elkerülni. És bár a saját egykori rossz élményeinkkel nem kell bombázni a kis elsős lelkét, azt tudatosíthatjuk benne, hogy ha esetleg valami nem úgy működik, ahogy szeretné, az nem az ő hibája.

Beszélgessünk vele sokat, hogy kiderüljön, valójában hogyan érzi magát az új közösségben. Azt is érdemes megerősíteni, hogy ha problémája van, bátran forduljon hozzánk, mi mellette állunk, megoldást keresünk, és ha nagyon nem működik az iskolai élet, akár iskolát is váltunk – a boldog diákélet ugyanis nem kivételes szerencse és kiváltság, hanem alapjog.

Csiki Judit a Zöldsaláta életmódblog (https://zoldsalata.hu) alapító-szerkesztője.