Bár az arcra télen is ajánlatos fényvédő krémet használni, a fényvédelem igazi szezonja tavasszal és nyár elején indul. Vajon mi mindenre érdemes figyelni, ha szeretnénk megóvni a bőrünket a nap károsító hatásától?
Bizonyos mennyiségű napfényre szükségünk van ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. A D-vitamin például jórészt a napfény hatására termelődik a szervezetünkben, arról pedig már köteteket írtak, hogy az immunrendszertől a csontok egészségén keresztül a betegségek megelőzéséig a szervezet hányféle funkcióját támogatja ez a fontos vegyület. De a napfény a hangulatunkra is hatással van, a tavaszi, napsütéses napok végre elűzik a téli hangulatzavarokat.
Már tavasszal is fontos a fényvédelem!
Ám a fényvédelemre már ilyenkor, tavasszal is fontos gondolni. Mivel a bőrünk öregedéséért nagy részben az ultraibolya sugarak felelősek, aki igazán odafigyel a bőre egészségére, annak télen is az alap bőrápolási rutin része a fényvédelem. Ám most már annak is be kell térnie a drogériába egy flakon fényvédő krémért, aki csak akkor ken fel ilyesmit, amikor megérkeznek az első tavaszi napsugarak.
A fényvédelemre ugyanis nem csak nyáron, és messze nem csak a strandon van szükség. Már a tavaszi napsugarak is lehetnek erősek, és mivel a bőrünk ilyenkor még nem szokott hozzá a napfényhez, akár könnyebben le is pirulhatunk, mint nyáron. Különösképpen igaz ez a gyerekekre, akik ilyenkor már sokat vannak a szabadban, és érzékenyebb is a bőrük, mint a felnőtteké. Ráadásul a bőrt érő fényterhelés az évek során összeadódik, így érdemes már gyerekkorban hatásos védelmet biztosítani a káros hatások ellen.
Fizikai és kémiai fényvédelem
Fontos, hogy a kiválasztott napvédő krém magas, legalább 30-as 50-es faktorszámú legyen, és egyaránt védjen a napégést okozó UV-B és a mélyebb károsodást, azaz korai bőröregedést, rosszabb esetben pedig akár bőrdaganatokat okozó UV-A sugarak ellen is.
A fizikai fényvédők nem szívódnak be a bőrbe, hanem annak felületén képeznek a napsugarakat visszaverő bevonatot. Hatóanyaguk a legtöbbször cink-oxid vagy titán-dioxid. Előnyük, hogy érzékeny bőrre is alkalmazhatók, hátrányuk viszont, hogy nem lehet őket szépen eloszlatni a bőrön, fehéres réteget hagynak maguk után. A vízben szinte azonnal lemosódnak, így a strandon minden fürdés után újra kell kenni őket, felkenés után viszont azonnal hatnak.
A kémiai fényvédők ezzel ellentétben behatolnak a bőrbe, és ott fejtik ki hatásukat. A hatásuk némileg hosszabb, mint a fizikai fényvédőké, ám csak a felkenés után 20-30 perccel kezdenek hatni. Sok közöttük a vízálló termék, bár a törölközéssel sokszor ezeket is ledörzsöljük a bőrről, így a fényvédelem csak akkor lehet teljes, ha ezeket is rendszeresen újrakenjük. Sok fényvédő készítmény fizikai és kémiai fényvédőket egyaránt tartalmaz.
Ne spóroljunk vele!
Akármelyik típusú terméket is választjuk, fontos, hogy megfelelő mennyiséget használjunk belőle, ne spóroljunk vele. Az arcunkon és a nyakunkon egy teáskanálnyi mennyiséget oszlassunk el, karonként 2 teáskanálnyi, lábanként 2-3 teáskanálnyi a megfelelő adag – kisgyerekeknek természetesen arányosan kevesebb. A fényvédő krémet nem csak egyszer kell felkenni egy nap – néhány óránként frissítsük fel a fényvédelmet. Az arcunkra lehetőleg speciálisan arcra ajánlott krémet használjunk.
Nem csak krémmel védhetjük a bőrünket!
Persze a bőrünket védeni nem csak krémmel lehet: A napfény ellen, ha nem is teljes körűen, de védelmet nyújt a megfelelő, könnyű, világos ruházat is. A fejünket sapkával, szalmakalappal, a szemünket jó minőségű napszemüveggel óvjuk. Fontos azon testtájak védelme is, amelyekre nem gondolnánk: a nyitott szandálban a lábfej is ki van téve a napsugaraknak, de fényvédelemre van szüksége a kezünknek is, amit ráadásul minden kézmosás után újra kell kenni. Jár a fényvédelem a fülünknek, a tarkónknak is.
Szerzőnk: Csiki Judit, a Zöldsaláta életmódblog (https://zoldsalata.hu) alapító-szerkesztője
Fotók: Shutterstock
