Témák, amikről nem szívesen beszélünk a gyerekekkel, pedig kellene

Szülőként az egyik legnagyobb feladatunk, hogy minden rossztól megóvjuk a csemetéinket. A legjobb, hogy ha nem is tudják meg, hogy a világnak van egy nem túl barátságos, kissé borongós, sőt kifejezetten veszélyes része is. Gondolhatnánk azt is, hogy ha nem tudnak ezekről, akkor nem is létezik ez számukra.

Ez az állapot maximum úgy tartható fent, ha nem engedjük többet a gyereket ki a lakásból. Ez viszont több szempontból is aggályos.
Szerény véleményünk szerint sokkal hasznosabb, ha beszélgetünk velük és inkább szép lassan és fokozatosan felkészítjük őket a világ már fent említett részére.

Ebben az ajánlóban most két téma átbeszéléséhez választottunk Nektek könyvet. Kezdjünk is bele!

Az egyik nehéz kérdéskörről már írtunk Nektek, ez nem más, mint a halál. Cseppet sem könnyű téma, de mégis fontosnak tartjuk, hogy ne hallgassuk el a gyerekek elől ezt a dolgot. Válaszoljunk a kérdéseikre életkoruknak megfelelően.

Természetesen, nem megijeszteni kell őket! Távolról sem erre buzdítunk Benneteket, drága szülők!

Nagyon érdekes könyv akadt a kezünkbe, amiben ezzel a témával és egy igen érdekes szempontból foglalkozik. Ez pedig nem más, mint: Martin Baltscheit: Csak egy nap című könyve. Vegyes reakciókat váltott ki belőlünk.

A könyv leírása szerint: „A róka és a vaddisznó egy reggel újszülött kérésszel találkozik. Szomorúan gondolnak arra, milyen rövid élete lesz, ezért nem árulják el neki, hogy mi fog történni vele. Szeretnék boldoggá tenni, és elkezdődik a füllentések sorozata. Vajon ki akar a másik kedvében járni? A róka és a vaddisznó teszi vidámmá a kérész napját? Vagy fordítva?”

A kérész egy napig él, ezt már a történet elején leszögezi az író. Egy olyan történetet kreált, ami úgy mesél az elmúlásról, hogy közben megmutatja: nem az a legfontosabb, hogy mennyi ideig tart az életünk, hanem, hogy mennyi tartalommal töltjük meg azt.

A karakterek mind teljesen másképp állnak a témához: az egyikük igyekszik MINDENT belesűríteni a napba, egy másik szereplő pedig tagadásba menekül és az egész napját azzal tölti, hogy borongósan várja az elkerülhetetlen véget. Ezek pedig meglepő pontossággal tükrözik az emberek hozzáállását az élet végéhez.

Roppant nehéz téma, de Baltscheit könyve sokat segít a feldolgozásban.

A másik téma a háború és a menekülés. Ehhez pedig egy gyönyörű könyvet találtunk: Junot Diaz: Szigetlakó.

A történet főszereplője Lola, aki egy olyan iskolába jár, ahol mindenki máshonnan jött. Ez a távoli helyek iskolája volt. Így nem meglepő, hogy egyszer azt a feladatot kapják, hogy mindenki rajzolja le, hogy honnan érkezett a családjával. Mindenki izgatottan áll a feladat elé. Nem úgy Lola. Lola nem emlékszik a Szigetre. Ő még kisbaba volt, mikor el kellett azt hagyni. De mégis, a családja és barátai segítségével Lola elképesztő utazásra indulhat. Megelevenednek a csodálatos, vidám, cseppet szívszorító és kicsikét néha ijesztő képek a Szigetről. Lola ezen feladat során nem csak megismeri a családja valódi történetét, hanem megérti abuelája (nagymamája) által mondottak értelmét: „Csak mert nem emlékszel egy helyre, nem jelenti azt, hogy nem él ott benned.”

Ez a csodálatosan illusztrált könyv, ami nem csak szuper alkalmat ad kitárgyalni a Sziget szörnyének átvitt értelmét, hanem azokról az emberekről is alkalmunk nyílik beszélni, akik bármilyen okból el kell, hogy hagyják az országukat. Szépségesen szomorú!

Szerzőnk: Fejős Panni, Happy Family munkatárs, olvasósarok rovat szerkesztő