Nevelj önálló gyereket – az első lépések

Mindannyian azt szeretnénk, ha a gyerekeink felnőttként is megállnák a helyüket az életben, ha boldogok, önállóak és magabiztosak lennének. Paradox módon azonban néha magunk akadályozzuk őket abban, hogy önállóvá váljanak – azzal, ha túlságosan kiszolgáljuk és túlóvjuk őket. De mit tehetünk az önállóságukért?

Bízz benne!

A legelső lépés a bizalomé: bízz abban, hogy a gyereked napról napra egy csomó új dologra lesz képes. Egy óvodást például már nem kell öltöztetni, előbb-utóbb maga is megoldja. Persze van olyan, hogy az idő szorításában muszáj segítened neki, sőt, olyan is, hogy maga kéri a segítséget, mert rossz napja volt, és szeretne egy kicsit újra „kisbaba” lenni, de alapesetben hagyd, hogy egyedül intézze az ilyesmit. Jó, ha ráérez a saját képességeire, és büszke lesz arra, mi mindent tud már. Egy kisiskolás ugyanígy bepakolhatja a táskáját, a felsős pedig nyugodtan besegíthet a háztartásban is. Ha meghagyod neki a saját ügyei intézését, érezni fogja, hogy bízol a képességeiben.

Nem kell mindent neked kézben tartanod!

Ha úgy érzed, hogy csak akkor működnek a gyereked dolgai, ha te veszed őket kézbe, akkor ez valószínűleg inkább szól a te félelmeidről, mint a gyerek hanyagságáról. Nem kell minden pillanatát neked kontrollálnod, hadd legyen az ő dolga, hogy mit és mennyit ebédelt, vagy hogy mit vesz fel az iskolába. Probléma esetén segíthetsz neki megtalálni a megoldást, de ne oldd meg helyette a dolgot.

 

Legyenek feladatai

Akármilyen korú is a gyereked, legyenek saját feladatai. Például nyugodtan rendet tarthat a szobájában, vagy bepakolhatja a mosógépet, vagy ha rendetlenséget csinált, akkor feltakaríthat maga után. Nem kell mindent magadra vállalnod, nyugodtan láthatja, hogy a rendezett családi háttér megteremtése sok munkával jár, és abból mindenkinek ki kell vennie a részét.

Kinek fontos, kinek kínos?

Hogy reagálsz, ha az óvodásod felemás zokniban akar menni az óvodába? Kínosnak érzed? De vajon kinek kínos ez? A gyereknek, vagy inkább te tartasz az anyatársak vagy az óvónők rosszallásától? Természetesen nem arról van szó, hogy télvíz idején szandálban induljon útnak, ilyenkor be kell avatkoznod. De ha egyébként ártalmatlan az ötlete, akkor miért ne valósíthatná meg? Vedd észre, ha a tiltakozásod a saját maximalizmusodról, vagy bűntudatodról szól.

Hagyd néha hibázni

Ahhoz, hogy eligazodjunk az életben, nekünk is el kellett és el kell követni egy-két hibát. Ugyanígy a gyereked sem fog rosszul járni, ha hagyod hibázni, és ezért vállalni a felelősséget. Egy egyest simán ki lehet javítani, és lehet, hogy pont ez a rossz jegy vezeti rá a gyerekedet arra, hogy bizony, tanulás nélkül nem megy.

 

Tanulj meg különbséget tenni a kaland és a veszélyhelyzet között

Felmászni a nagyoknak való mászókára, vagy biciklizni – ez mind apróbb-nagyobb veszélyeket rejt magában. Ugyanakkor ezek a kalandok mind szükségesek ahhoz, hogy ésszerű kockázatvállalásra hajlandó, nem szorongó ember váljék a gyerekből. Forgalmas autóúton biciklizni viszont már nem ésszerű kockázat – ez olyan veszélyhelyzet, amit érdemes inkább kihagyni. Érdemes a kettő közötti különbségről sokat beszélgetned a gyerekeddel, aki, ha tudja, hogy nem a túlféltés beszél belőled, nagyobb eséllyel fog hallgatni rád.

 

Szerzőnk: Csiki Judit life coach, a Zöldsaláta életmódblog alapító-szerkesztője

 

Fotók: 123rf.com, valamint freepik.com

MEGOSZTÁS