Hiába a minőségi nyílászáró, ha rosszul építtetjük be

Hamar cserélni kell, ráadásul így a garancia is elvész

Miközben néhány évvel ezelőtt még a nyílászárókon spóroltak a leginkább az építkezők, vagy a lakásfelújítók, a globális, környezetvédelmi elvárásoknak, a klímaváltozásnak és a nemzetközi szabályozásoknak köszönhetően egyre inkább megnézzük, milyen ajtókat és ablakokat tervezünk egy lakóingatlanhoz. Amiben azonban még van hová fejlődnünk, az a megfelelő alkalmazástechnikai szakemberek megbízása: a nyílászárók beépítése ugyanis speciális szaktudást igényel. Ezen is múlhat, sikerül-e kiélvezni az alkalmazott nyílászáró minden előnyét.

Az elmúlt években tovább szigorodtak az Európai Uniós és a hazai követelmények a megfelelő energetikai felépítésű otthonok terén

Azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30. után szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. A legalább BB minősítés 2009. óta új építésű, 2012. óta pedig már a felújított lakóépületek esetén is kötelező. Mégis, az Országos Építésügyi Nyilvántartás tavaly év elejei adatai szerint a 2019-ben energetikailag besorolt épületeknek mindössze a 3,59 %-a érte el a legalább BB besorolást[1]. Így mostantól a nyílászáró beszerzése során az olyan megrendelői szempontok figyelembevétele mellett, mint az esztétikum és az ár, arra is fokozottan figyelni kell, hogy mennyire teljesítenek jól lég-, víz- és szélellenállóságban; miként teljesítenek a zajszűrésben; mennyire ellenállóak és felelnek meg például a törvényes tűzvédelmi előírásoknak és milyenek a hőszigetelési értékeik. „Nem elég arra odafigyelni, mit nyújthat a nyílászáró, ugyanolyan körültekintést igényel az is, hogy kire bízzuk a beépítését. Egy jó minőségű nyílászárót is el lehet rontani rossz beépítéssel, ráadásul, ha nem a megfelelő szakemberrel, a márkakereskedő dedikált munkatársával építtetjük be, a garanciát is elveszítjük, kijavítani a hibákat pedig még többe kerül majd. A garancia többnyire a felhasznált anyagra, a színtartósságra és a behelyezésre is kiterjed. Egy-két rejtett hiba a rossz beépítés miatt viszont rövid időn belül újabb nyílászárócserét indokolhat” – mondta Búcsi János, a Deceuninck értékesítési menedzsere.

Milyen tipikus buktatók vannak nyílászáró beépítésénél?

  • Hova kerüljön az ablak?

Még ma is sok esetben a fal közepére helyezzük el az ablakot, annak ellenére, hogy a ház falát még legalább 20-30 cm-es szigetelőréteggel tervezzük ellátni. Az ablak kialakítása miatt azonban, mert már nincs más lehetőség, eltérünk az eredeti tervektől, és vékonyabb szigetelőanyagot építünk be. A legjobb viszont az, ha az ablakot a fal síkjába helyezzük el, és így bőven elfér a vastagabb külső szigetelés is.

  • Az ablak rögzítése

Vízszintező, ékek és szerelőpárnák segítségével helyezzük be az ablakot, a keretet pedig rögzítőkkel és csavarokkal stabilizáljuk. Ha nem megfelelő a rögzítés, az negatívan befolyásolja az ablak feszességét és a szárnyak könnyed mozgatását, idővel pedig a nyílászáró élettartamát is. Mindez azért is fontos, mert ha az ablak nem megfelelően kapcsolódik a falazathoz, az párásodással járhat, amely hosszabb távon penészesedéshez vezethet. Emellett a nedvesség megfagyhat az ablakkeret belsejében, ez pedig károsíthatja tömítéseket

  • Nem elég a habarcsos tömítés, tömítőszalag is szükséges

Ezek teszik lehetővé a párazárást belülről és vízállóságot kívülről, ugyanakkor nem mindegy, hogyan és milyen méretben helyezzük fel a szalagokat. A szükséges technikai folyamatokat be kell tartani, különös tekintettel például a sarkokra. Ha az ablakok beépítése során purhabbal szigeteljük a keretet, a száradási idő után ne vágjuk le a kérges felületet, mert ezzel épp a valódi védelmet nyújtó réteget távolítjuk el. A purhab használata is gyakorlatot igényel, jól kell ismerni viselkedését és tulajdonságait. Mindenképp ajánlott párazáró és páraáteresztő fóliát alkalmazni az ilyen esetek elkerülésére.

  • Ne mondjunk le az ablakpárkányokról!

Fordítsunk elég figyelmet az ablakpárkányokra is, hiszen ha nem megfelelő a hőszigetelésük, hőhidak alakulhatnak ki a párkányok alatt, a hideg levegő pedig a téli hónapokban bejut az ingatlanba. Többféle megoldás létezik, alkalmazhatunk extrudált polisztirol habot a párkány teljes szélességén, de jó megoldást jelenthetnek kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal bíró speciális alapprofilok is. A keret alapprofiljainak magasságát úgy érdemes kiválasztani, hogy engedje a megfelelő hőszigetelést és vízzárást a párkány alatt és célszerű 3°-nál nagyobb lejtéssel készíteni.

  • Ellenőrizzük a nyílászárót

Fontos, hogy a kivitelező munkatársak távolítsák el a fóliát az ablakkeretről és a szárnyról, így a beépítési folyamat után azonnal kiderül, ha van esetleg bármilyen sérülés rajtuk. A védőfóliákat egyébként sem szabad három hónapnál tovább fennhagyni, utána nagyon nehéz lesz az eltávolításuk.

[1] E-építés portál | Az építésügy portálja (e-epites.hu)

Forrás: Morpho