Előzzük meg a bajt: szűrővizsgálatok az egészségért

Bár senki sem szeret orvoshoz járni, időnként még akkor is érdemes meglátogatnunk a rendelőt, ha épp semmi bajunk. A szűrővizsgálatok lényege ugyanis épp az, hogy még akkor derüljön fény egy esetleges problémára, amikor még nincsenek tünetei. A korán felfedezett betegségek gyógyulási esélyei ugyanis sokkal jobbak, mint azokéi, amelyekre csak súlyos állapotban derül fény. De vajon milyen szűrővizsgálatokra érdemes jelentkeznünk, és milyen időközönként, hogy minél hosszabb időt tölthessünk a családunkkal, lehetőleg jó egészségben?

Gyerekek: figyeljünk a kötelező státuszvizsgálatokra!

A gyerekek rendszeres szűrővizsgálatát a gyermekorvos végzi – minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban – először kéthavonta, majd egyéves kortól évente. A valamilyen okból veszélyeztetett gyermekeket ő utalja be a szakrendelésekre, például ortopédiai vagy szemészeti szűrésre. A beszédhibákat, valamint azt, hogy a gyermek valamilyen téren fejlesztésre szorul-e, az óvodákban is szűrik, és ha szükséges, szakember kezd foglalkozni a gyerekkel.

Az iskoláskorúak esetében az egyes szűrővizsgálatok végrehajtása az iskolaorvos, iskolai védőnő, illetve az iskolafogász feladata, ha szükség van rá, ő irányítja további szakorvoshoz a gyereket. Ha pedig bármi olyat tapasztalunk, ami felkelti a gyanúnkat, a gyermekorvossal egyeztetve kérhetünk beutalót a szakrendelésekre.

Még az iskolás kor előtt érdemes egy szemészeti vizsgálatot kérni, hogy megtudjuk, minden rendben van-e, de az ortopédiai kontrollvizsgálat is fontos lehet, hogy az esetleges lúdtalpra vagy más mozgásszervi problémákra időben fény derüljön. Az évenkénti fogászati szűrés pedig már a tejfogak idején is fontos, mivel a romló, szuvas tejfogazat a maradandó fogak egészségére is rossz hatással van.

Felnőttek: a szűrővizsgálatok életet menthetnek!

A nagykorúság elérése után, mint oly sok mindenért, az egészségmegőrzésért és a szűrővizsgálatok elvégzéséért is magunk leszünk felelősek. 21 éves kor körül érdemes egy teljes körű állapotfelmérést végeztetni, amelyben tisztázzuk, milyen betegségek fordultak elő a családban, de sor kerül látásvizsgálatra, bőrrákszűrésre, laborvizsgálatra is. A rendszeres méhnyakrákszűrést már hamarabb is érdemes elkezdeni, ha a fiatal szexuális életet él.

Ezt a rendszerességet érdemes később is megtartani. Méhnyakrák-szűrésen minden nőnek érdemes évente egyszer részt vennie – itt nemcsak a méhnyakrákra, vagy az azt megelőző állapotra derülhet fény, hanem az esetleges cisztákra, miómákra, vagy gyulladásokra is. A vizsgálatnak része kell, hogy legyen a manuális mellvizsgálat is, amelynek során az orvos kitapintja a mell esetleges elváltozásait. 35-40 év alatt ezt kiegészítheti a mell ultrahangos vizsgálata. 40 év fölött azonban már érdemes évente mammográfiás vizsgálatot végeztetni, emellett pedig természetesen nem szabad megfeledkezni a havi önvizsgálatról sem.

A férfiaknál ezzel szemben a prosztatarák szűrésére érdemes odafigyelni. 50 év fölött kétévente érdemes ezt elvégeztetni, ha azonban a betegség előfordult a családban, akkor már 45 éves kortól fontos gondolni rá. A vizsgálatnak része a PSA, egy prosztata-specifikus antigén szűrése, a tapintásos vizsgálat, és az ultrahang is.

A vastag- és végbélrák kiszűrésére a vastagbéltükrözés szolgál, erre különösen akkor kell odafigyelni, ha volt a családban ilyen jellegű betegség. Ha egyenesági felmenőnk szenvedett benne, érdemes annál a kornál 10 évvel hamarabb jelentkezni vizsgálatra, amikor a felmenőnknél diagnosztizálták a problémát. Ha viszont nem volt családi előzmény, akkor elég 45 éves kor felett jelentkezni a vizsgálatra, majd 5-10 évente ismételni.

A szemészeti szűrővizsgálat már csak azért is elengedhetetlen, mert egy bizonyos életkor felett szinte mindenkinek romlani kezd a szeme. De próbára teszik a szemünket a monitorok, az éles napfény, és a rossz megvilágítás is. A látásproblémákon kívül ilyenkor a gyulladásokra, az esetleges hályogra, vagy meszesedésre is fény derülhet.

A fogászati szűrés ugyancsak elengedhetetlen: az orvos nemcsak a szigorúan vett fogproblémákat, hanem a szájüregi daganatok előjeleit is szűri ilyenkor. A fogászati gondokra is érvényes, hogy sokkal könnyebb őket akkor kezelni, amikor még alig észrevehetőek, mint akkor, amikor kínzó fogfájással adnak hírt magukról.

A labor-, azaz a vér- és vizeletvizsgálatra, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad információt, évente egyszer érdemes elvégeztetni. Ilyenkor az esetleges hiányokról (pl. vashiány) is információt kaphatunk. Háromévente még panaszmentes esetben is érdemes ellenőriztetni a vércukorszintet. A hasi szervek állapotáról a hasi ultrahang ad felvilágosítást, szintén évente. Évente, ideális esetben ősszel esedékes a bőr ellenőrzése, vagyis a bőrrák-szűrés. Erre mindenkinek érdemes odafigyelnie, akinek viszont sok anyajegy van a testén, az semmiképp ne mulassza el.

A csontritkulás különösen az idősödő hölgyek betegsége – épp ezért a menopauza időszakától kezdve indokolt a rendszeres csontsűrűség-mérés, ennek gyakoriságát azonban az orvos határozza meg. 40 év fölött a vérnyomásunkat is hasznos időnként ellenőriztetni, még akkor is, ha egyébként teljesen panaszmentesek vagyunk.

 

Szerzőnk: Csiki Judit, a Zöldsaláta by LifeTints életmódblog (http://zoldsalata.blogspot.com) alapító szerkesztője

Fotók: freepik.com

 

 

 

 

 

MEGOSZTÁS