Bakancsra fel: tavaszköszöntő családi túra tippek

Itt van az tavasz, itt van újra és szép, mint mindig. Végre valahára magunk mögött tudhatjuk a borongós, hideg, esős, szeles napokat, a téli kabátot és a csizmát is könnyebb ruházatra cserélhetjük, hétvégente pedig a kényszerűségből az otthon zárt falai között szervezett programok helyett nyakunkba vehetjük a világot, kirándulhatunk, túrázhatunk.

Gyerekekkel friss levegőn sétálni, kirándulni minden évszakban jó, mert a természetben mindig van látni- és felfedeznivaló, de tavasszal nekivágni a megújuló vadonnak mégis egy kicsit más.

Mit csinálhatunk, hova mehetünk, ha fülünkben halljuk a természet hívó szavát? Bárhova, mert a tavaszi időszak az egyik legideálisabb kirándulóidő: a világ ébredezik, az erdei állatok ismét aktívak, még nem elviselhetetlen a hőség, így semmi sem akadályoz meg abban, hogy a maguk teljességben élvezhessük a közös családi túrákat.

(Kis)gyerekekkel egy könnyű vagy közepes nehézségű túra pont ugyanolyan élvezetes lehet, mint egy nagy odafigyelést, koncetrálást, fizikai felkészülést igénylő nehezebb kirándulás; a siker a megfelelően kiválasztott úti céltól függ.

Hogyan kiránduljunk gyerekekkel?

Sok felnőtt rossz emlékeket őriz a gyerekkorban rájuk erőltetett kirándulásokról, számukra a túrázás a legutolsó dolog, amely eszükbe jut hétvégi program gyanánt. Pedig lehetne másképp is.

Ehhez jó, ha szem előtt tartjuk, hogy gyerekkorban a táv teljesítése és a kitűzött úti cél elérése helyett sokkal fontosabb, hogy élményt adjunk. Igazi élményt, amelynek során a gyerekek szabadon – a maguk módján, a maguk tempójában – fedezhetik fel a természetet: bogarakat nézegethetnek, fára mászhatnak, kavicsokat dobálhatnak a patakba, mohát simogathatnak stb.

Az sem árt, ha a gyerekszemmel monotonnak tűnő gyaloglást izgalmas útvonallal ellensúlyozzuk. Ha a túránk patakokkal, forrásokkal, kilátóval, sziklákkal tűzdelt, sokkal könnyebb lesz bejárni, mintha csak úgy gyalogolnánk az erdő mélyén.

A sikeres túrához elengedhetetlen kellék a jó és kényelmes túracipő, valamint a túra végi csoki, süti.

Hova menjünk?

Ha a túracipőnk már bevetésre kész, nincs más dologunk, mint megtalálni az ideális úti célt. Lássunk néhány kellemes célpontot országszerte:

Nagy-Hideg-hegy

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekvő Nagy-Hideg-hegy a Börzsöny harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Az autóval és kisvasúttal is könnyen megközelíthető 864 méteres csúcson, amely igen közkedvelt kirándulóhely, negyven férőhelyes turistaház működik télen-nyáron.

Az ide tervezett túra igényel egy kis kondíciót: a gyaloglást a Királyrétről érdemes indítani, a sárga pontokkal jelzett út a hosszabb, tizenkét kilométeren át kanyarog, de nagyon egyértelmű, szinte lehetetlen eltévedni. Ha kocsival megyünk, leparkolhatunk a Királyrétnél kicsit magasabban, a Cseresznyefa parkolóban, így négy kilométerrel rövidebb lesz az utunk. Aki Királyréten parkol – vagy oda érkezik a kisvasúttal – a piros pontokkal jelölt, úgynevezett Grófi úton is mehet, melynek hossza hét-nyolc kilométer.
Nagy-Hideg-hegyről érdemes átugrani a Csóványosra, ahová nem túl bonyolult út vezet, bár van benne egy kis kaptató.

Szelim-barlang/Tatabánya

A Szelim-barlang a Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területében fekvő, 45 méter hosszú és 14 méter magas fokozottan védett, őskori leleteiről híres barlanghoz a szomszédos Turul-emlékműtől kiinduló tanösvényen, a piros jelzésű úton juthatunk el könnyű sétával. Akinek ez a  túra kevés lenne, vágjon neki a Csúcs-hegy tetején lévő Ratzinger-kilátónak, ahonnan pazar kilátás nyílik a környékbeli tájra.

Bauxitföldtani Park/Gánt

A gánti Bagoly-hegy egykori külszíni bauxitbányájában kiépített tanösvény kihagyhatatlan programpont, ha valaki a Vértesben jár. Az év minden napján szabadon látogatható egykori bányagödör valódi holdbéli/marsbéli/vadnyugati (kinek-kinek ízlése szerint) tájjal fogadja az ide érkezőket. Az Európában is ritkaságszámba menő szabadtéri geológiai múzeum minden szeglete lenyűgöző: fantasztikus érzés a vörösbe, narancsszínbe, lilába, rózsaszínbe hajló katlanokban kalandozni, futkározni, bújócskázni.

Zirci arborétum

A ciszterci apátság műemléki környezetében angolkert stílusban létesült park hazánk legmagasabban – 400 méter tengerszint felett – fekvő fás gyűjteménye. Több mint hatvan éve országos jelentőségű védett természeti terület. Az arborétumban közel hatszáz fa- és cserjefajt gyűjtöttek össze, valamint igen jelentős a növénykert kétéltű- és denevérfaunája is.

A bejáratnál a középkorban kialakított, egykori halastavat az arborétumot átszelő Cuha-patak vize táplálja. A park állandó lakói a mókusok; a fák között időnként őzek is feltűnnek.

Dobogókő

Dobogókő Komárom-Esztergom és Pest megye határán, a Dunakanyar szívében, Budapesttől 25 km-re, észak-nyugati irányban található.

Dobogókő klimatikus gyógyüdülőhely, téli-nyári kiránduló- és síközpont, zarándokhely. Dobogókő kilátóiból az ország egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk, amely ősszel különösen lenyűgöző a természet páratlan színpompájának hála.

Dobogókő számtalan turistaút kiindulópontja, hiszen közvetlen környezetében húzódik:

  • a vadregényes Rám-szakadék
  • a Thirring-szikla (Turul körút)
  • a Zsivány-sziklák
  • a Ferenczy-szikla a Rám-hegyen
  • a Vadálló-kövek

Dobogókőn halad keresztül többek közt az Országos Kéktúra és a Mária út, a Magyar Zarándokút.

Báraczházi barlang/Vértes

A Báraczházi barlang, amely a Csákvár nyugati szélén található, 204 méter magas Guba-hegy keleti sziklafalában, 189 méter tengerszint feletti magasságban található, ősállatmaradványairól híres és fokozottan védett. A barlanghoz a Csákvárról induló zöld turista jelzésen, majd az abból kiágazó zöld barlangjelzésen juthatunk el a legkönnyebben.

A barlang, amelynek hossza 87,5 méter, a vertikális kiterjedése 10,5 méter, mélysége 1,5 méter és magassága 9 méter, szabadon látogatható.

A barlang előtt található leírásból kiderül, hogy 180 féle állatfaj emléke került innen elő, köztük sok tíz-tizenkét millió évvel ezelőtt élt ősállat, például háromujjú ősló, őszsiráf, masztodon, kardfogú tigris és a csákvári hiéna maradványai is. A csákvári leletegyüttest tovább gazdagítja egy ötven-harmincezer év előtti ember ujjcsontja, pattintott vésők és állatcsontokból készült szerszámok.

Bármerre is vet a jó sorsunk tavasszal a természetben, ne feledkezzünk meg az időjárásnak megfelelő öltözetről, mert egy kis tavaszi esőt bármikor a nyakunkba kaphatunk. Egy rendes, vízálló túrabakancs, egy szélnek, víznek ellenálló esőkabát, sok kellemetlenségtől megóvhat minket és nekünk tényleg nem marad más dolgunk, mint családunk társaságában élvezni a tavaszi természet szépségét.

Szerzőnk: R.Fonyó Barbara

Fotók: Pixabay

 

 

MEGOSZTÁS